|
|
|
Tweet |
|
|
|
A Fidesz lejtmenete és egyre nyilvánvalóbb belső válsága azt eredményezi, hogy valamit lépnie kell a kormánypárt vezetésének. A jövő évi költségvetés előrehozása, benne egyes adóelemek csökkentése, illetve a bevándorlás ellenes nemzeti konzultáció egy új politikai terméket jelentenek. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mindez elegendő lehet-e a válság kezelésére, vagy csak időhúzásnak szánták. A veszprémi és tapolcai időközi országgyűlési választások után egyértelműen lépéskényszerbe került a Fidesz. Meg kell mutatniuk, legfőképpen belül, hogy képesek politikai innovációra, és látják, hogyan kell kitörni a mostani helyzetből.
Gyorsan és váratlanul A kormányzat személyi, illetve szerkezeti átalakítása időnként felvetődik a sajtóban, ennek valóság-fokát azonban nehéz megítélni. A politikai játékszabályok szerint, amennyiben a miniszterelnök nem akar egy elhúzódó belső konfliktusba belemenni, illetve az érintett tárcák működését ellehetetleníteni, akkor gyorsan és váratlanul időzítve viszi ezt végig. A költségvetés jóváhagyásának nyár elejére történt előrehozása azonban azt valószínűsíti, hogy az esetleges átalakítás lépéseivel inkább kivár őszig. A jelenlegi kormányzati szerkezetet csak nagy rizikóval lehet megváltoztatni az elkövetkező két hónapban, és a tárcák élén történő változások is kockázatot rejtenek a költségvetés elkészítése, majd annak vitája közben.
Mindezek miatt őszig nem várható változás, ezért a mostani adócsökkentés és a bevándorlók elleni kampány feltehetőleg a politikai időhúzás része. A „mesterterv” láthatólag az, hogy időt nyerni őszig, amíg a kormányfő és annak stábja valódi terméket, változást lesz képes lerakni az asztalra.
Eddigi konzultációk A kormány eddig három valódi nemzeti konzultációt szervezett. Az új alaptörvényről, a szociális kérdésekről és a gazdaságról szóló konzultációk mind-mind egy komplett, és azóta is a kormányzás eredményeként hangoztatott ügyek voltak.
A szociális konzultáció már lényegében előkészítette a rezsicsökkentést, szólt a gyógyszerárakról, a felsőoktatás állami támogatásáról, a devizahitelesekről, vagy a nyugdíj előtt állók munkajogi védelméről. Ezeken a területeken erős kezdeményezésekkel élt a kormány.
A gazdasági konzultáció a minimálbér emelésének a szükségességétől a luxuscikkek áfájának a bevezetésén át a közműszolgáltatók államosításáig terjedt. A felvetett témák egy része valódi politikai termékké változott, például a Munkahelyvédelmi Akcióterv, amely bizonyos csoportok számára foglalkoztatási kedvezményeket ad.
Bevándorlók, halálbüntetés A mostani nemzeti konzultáció nem váratlan abból a szempontból, hogy az ügyet már februárban – a Merkel-látogatást megelőzően - elővette a kormány. Ennek keretében látványos idegenrendészeti akciók voltak a vasúti pályaudvarokon, és a kormánypárti vezetők élesen támadták a liberális bevándorlás-politikát folytató Európai Uniót.
Fontos látni, hogy ebben a kérdésben nyilvánvalóan annak a társadalmi rétegének a támogatására épít a Fidesz, melyet a Jobbik eredményesen szólított meg az elmúlt időszakban. Ide sorolható Orbán Viktor a halálbüntetés esetleges visszaállítására vonatkozó javaslata is, amely mellett eddig csak a Jobbik állt ki.
A Fidesz azonban tévúton jár, ha azt hiszik, hogy ezek a témák megállíthatják a kormánypárt belső politikai erózióját vagy visszacsalogatják a Jobbikhoz pártolt szavazókat. Már csak azért sem, mert két vesztes választás van az első bevándorlás ellenes kampányt követően a hátuk mögött. Azaz hiába vették elő ezt a témát, valójában nem mozgatta meg a választókat, még a sajátjaikat sem.
A miniszterelnök-pártelnök számára az elkövetkező hónapok a politikai időhúzásról szólnak. Ennek igyekszik megteremteni a feltételeit, és ezért is került elő a bevándorlás (lásd politikai értelemben idegengyűlölet), a halálbüntetés és az adócsökkentések. Ezek az ügyek idei-óráig leköthetik a saját oldalának politikai szereplőit, és időt adhatnak egy őszi erősebb kezdeményezésre.
Policy Agenda
|
|
|
|