Gyömrő Budapest határától délkeleti irányban, alig 8 kilóméternyire fekszik. A Gödöllői dombság szélén elhelyezkedő település 2001-ben kapta meg a városi rangot. Lélekszáma folyamatosan növekszik, a lakosok száma 2010-ben meghaladta a 16.000 főt. Gyömrő nevével írásos formában 1274-ben találkozhatunk először, innen datálják a település kialakulását. Az évszázadok során rengeteg ismert hazafi töltött el hosszabb-rövidebb időt a faluban: Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Táncsics Mihály,stb. Kétség kívül Gyömrő legmeghatározóbb családja a Telekiek voltak.  A Teleki család jelenléte egyben a fejlődés záloga volt. Gr. Teleki József kastélyt épített Gyömrőn, Gr. Teleki Sámuel a ma is álló kastély építtetője, Gr. Teleki Sándor létrehozta a községi könyvtárat, Gr. Teleki Tibor fáradhatatlan munkájának köszönhetően 1913-ban megalakult a Gyömrői Járás.

Gyömrőn komoly Rákóczi-hagyomány van életben,ami nagyrészt a település határában 1705. július 3-án elmondott Rákóczi-beszédből táplálkozik. A fejedelem itt és ekkor mondott buzdító beszédet csapatainak, mely beszéd igazi kuriózumként írásos formában is fennmaradt.

A város közelmúltjának és jelenének elsőszámú ékköve a Tófürdő. Az 1920-as évek elején az akkori téglagyárat elöntötte a földből feltörő víz, helyén tó keletkezett. Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső felismerte a víz gyógyhatását (érelmeszesedés, reuma ellen), és strandfürdőt nyitott. Az 1950-es években, majd a rendszerváltás után a tó és környéke teljesen lepusztult, gazdátlanul lett az enyészeté. 2003-ban az akkori városvezetés fogott bele egy nagyszabású, mintegy 300 millió forint értékű felújításba, melynek eredményeként 2009-ben már több mint 50.000 fizetővendég fordult meg a Tófürdőn! A város évről-évre látványosan fejlődik mind infrastruktúrális, mind pedig kulturális értelemben. Igen komoly lehetőséget jelent Gyömrőnek, hogy alig 7 km-re helyezkedik el a nemzetközi Liszt Ferenc repülőtértől, és több irányból is gyorsan és jól megközelíthető.  

Alapadatok Gyömrőről:

Gyömrő város a Gödöllői - Monori dombvidék közepén fekszik, A Monori Kistérség tagja.
Teljes területe 26,51 km², belterülete 6,45 km²

Lakosságszám: 16.133 fő (2010)

Népsűrűség: 593 fő /km2

A város úthálózata teljes egészében aszfaltozott. (4 utca kivételével) A településen egy bölcsőde, három óvoda (plusz tagóvoda), három általános iskola és egy gimnázium működik.

Gyömrő címere:

Álló pajzs. A címerpajzsot egy hasítás és vágás négy mezőre osztja. A jobb felső arany mezőben egy zöld szilfa áll. A bal felső zöld és arany mezőben a zászló színein négy fehér csillag helyezkedik el. A felső és alsó címer részt két ellentétes irányba folyó /kék/ patak választja el. A jobb alsó mezőben Árpádsávos zászló. A bal alsó zöld mezőben vörös könyv és fehér diáktoll.

 A jobb felső mezőben lévő szilfa utal a környék őshonos fájára. A bal felső mezőben lévő csillagok a régi Simon Mihály féle okiratból ismert címerből átemelt. A jobb alsó mezőben az Árpádsávos zászló részlet utal a település honfoglaláskori keletkezésére. A bal alsó mezőben a könyv és a toll jelképezi a település oktatásban betöltött szerepét.

Gyömrő zászlója:

135x90 cm-es méretű lobogó, sárga-zöld színű 1:1 arányban vízszintesen osztva. Középen a település címerének rajzolata domborított hímzéssel és színekkel, a végén arany rojtozattal.

Gyömrő: amiket látni kell!

Tájház

cím: 2230. Gyömrő, Gróf Teleki utca 46.

Az 1840-es években épült házat a nagyközség a lakosok pénzadományaiból vásárolta, majd társadalmi munkában újították fel. 1983-ban nyitották meg, azóta várja a látogatókat.

A ház jól illszekedik a hagyományos falusi fésűs utcaképbe. A tájház épülete táglaalapra épült, teteját hornyolt cserép fedi. (Korábban nádzsúp volt)

A tájház helységei:

• pitvar
• füstös konyha
• tiszta szoba ("nagy ház")
• "kis ház"

Az udvarról nyíló, egykoron kamraként funkciónáló helyiségek ma kiállításoknak adnak helyet. A "főépület" szobáiban állandó kiállítás tekinthető meg, melyek felölelik a térség korhű eszközeit, ruháit és a helyi hagyományokat egyaránt. A tele másik oldalán présház található, mely ma mosdóként funkcionál.

 Tófürdő

cím:Gyömrő városközpont (Szabadság tér)

A város közelmúltjának és jelenének elsőszámú ékköve a Tófürdő. Az 1920-as évek elején az akkori téglagyárat elöntötte a földből feltörő víz, helyén tó keletkezett. Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső felismerte a víz gyógyhatását (érelmeszesedés, reuma ellen), és strandfürdőt nyitott. Az 1950-es években, majd a rendszerváltás után a tó és környéke teljesen lepusztult, gazdátlanul lett az enyészeté. 2003-ban az akkori városvezetés fogott bele egy nagyszabású, mintegy 300 millió forint értékű felújításba, melynek eredményeként 2009-ben már több mint 50.000 fizetővendég fordult meg a Tófürdőn! A tó közepén cölöplábakon álló Körbár a nyári kikapcsolódás egyik központi helye. A parton tucatnyi vendéglátóipari egység található, melyek minden felmerülő igényt kielégítenek. Lehetőség van strandeszközök bérlésére is. Az egészen kicsik kikapcsolódását  a parton játszóterek teszi teljessé. A tó vizét természetes forrás biztosítja, és cseréli folyamatosan.

Teleki kastély

cím: 2230. Gyömrő, Üllői út 3.

A klasszicista stlíusban épült kastély 1840-47 között készült el. A kastélyhoz tartozó hatalmas park csodálatos látványt nyújtott fénykorában, amit több írásmű is megemlít. Eme kastély elődjét - mely megsemmisült - Mayerhoffer János tervezte. A megrendelő Teleki József, aki valójában édesapjának, Teleki Lászlónak szánja az impozáns épületet. A Mayerhoffer-féle kastély 1835-ben leégett, de alig 5 év múlva Teleki Sámuel megbízásából, Hild József tervei alapján megkezdődik az új kastély építése.

A háborúkat a kastély szinte sértetlenül átvészelte, ennek köszönhetően 1945-ben a látogatók még az eredeti bútorokkal berendezett, meseszép festményekkel díszített csodálatos belső terekben gyönyörködhettek.  Sajnos ezután nem sok jó történik: a tulajdonosoakt elkergetik, a berendezési tárgyakat, és a mozdítható építő anyagokat széthordják. A különleges fákat - közöttük a Tessedik Sámuel által Amerikából küldött ős-akácfát is - kivágták. Az 50-es évekre már csak a meredező csupasz falak maradtak.

1967-68-ban a megye azzal a céllal végez felújítást, hogy oda Gyógypedagógiai intézetet helyezzenek. Ekkor épülnek a ma iskolaként funkciónáló, roppant mód környezet-idegen kockaépületek is. Ez a helyreállítás nélkülözött minden műemléki rekonstrukciót.

A teljes értékű rekonstrukció kísérletének lehetősége 1989-ig váratott magára. A Gyógypedagógiai Intézetet fenntartó Pest megyei Tanács abban az évben biztosítani tudta az épület külső megjelenése teljes műemléki rekonstrukciójának költségeit. Az eredeti tervrajzok és az épségben megmaradt építészeti- és dísztő elemek feltárása után az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei rekonstrukciós tervet készítettek, s ennek alapján fejeződött be a munka.

Napjainkban Gyógypedagógia Intézet és benntlakásos iskola működik a kastélyban. Az épület belülről nem látogatható, csupán kívülről tekinthető meg. Gyömrő Város Önkormányzata többször felajánlotta a megyének, hogy átveszi tőle az ingatlant, és kulturális célra hasznosítja, de a megyei önkormányzat által támasztott irreális feltételek miatt ez mind a mai napig nem valósult meg.

"Búsuló géniusz" - Antonio Canova domborműve

Megtekinthető: Református templom (2230. Gyömrő, Gróf Teleki utca 1.)

A szószékkel szemben a falba építve tökéletesre munkált, carrarai márványból faragott dombormű van elhelyezve. Alkotója Európa XVIII.-XIX. századi klasszicista művészetének római mestere Antonio Canova. Világszerte 200 művészi alkotását tartják nyílván (Párizs: Louvre, Pétervár: Ermitázs).

Az 1797. esztendőben 10 hónapos korában elhunyt az éppen hogy megszületett Báró Vay Vilmos, majd alig egy esztendőre rá 1798-ban a nagyapja Exteni Báró Wartenslében Vilmos, és néhány hónappal később annak felesége Széki Teleki Klára grófnő is. Mérhetetlen szomorúságában a gyermekét, édesapját és édesanyját sirató fiatal édesanya Báró Vay Dánielné, született Wartenslében Eszter az 1800-as esztendőben Rómába utazván rendelte meg Canovánál a síremléket, amelyért 1812-ben 1000 aranyforintot fizetett. A síremlék csak mintegy 30 évvel a temetések után került Gyömrőre, ahol a bárónő testvére Báró Exteni Wartenslében Károly és unokatestvére Széki Teleki László gróf, gyömrői nagybirtokosok, az éppen hogy újjáépült református templom falában helyezték el az 1829. esztendőben.

A Magyarországon egyedülálló relief szimbólumokkal gazdagon díszített három mezőből áll. Középen az angyala klasszikus görög metszésben alkotva látja, hogy küldetése van. Szomorú kötelessége az élet fáklyájának kioltása. Bánatos arca jobbról érkező reggeli fényben nyugodt, békés. A balról érkező esti fények nyugtalan árnyékot csalnak rá és szeme sarkában fájdalmas könnycsepp domborodik elő, hirdetve a szobrász művészetének titokzatos lehetőségeit. A jobboldali pálmaág a Széki Teleki grófi család, a baloldali kard Exteni Wartenslében család dicsőséges életére utaló jel. A timpanonban elhelyezett rózsa, szőlő és pillangó, számunkra a művész halál fölötti reménységeiről beszél, hiszen a rózsa szépségével és töviseivel, a szőlő a terméséből sajtolt borral, a pillangó átlényegülő metamorfózisával Krisztusra mutató szimbólumok. Jézus Krisztus fájdalmasan szép áldozatával szerzett diadalt a halál felett s reménységet minden ember számára az örök életre.

A dombormű alatt található fekete márványtábla felirata: "Boldogok, akiket a puha föld takar. Számomra pedig marad a gyász és hamvaitok számontartása."

Artézi kút

megtalálható: falusi körforgalom

1926-ban Simon Mihály akkori főjegyző 7 évi munkálkodásának köszönhetően az artézi kút elkészült, a víz magasba szökkent és azóta szünet nélkül adja az egészséges, hideg, tiszta ivóvizet éjjel-nappal. A kút vizét, mely 16^oC, megfelelő ivóvíznek minősítették. A kút 105 méter mély, melyből percenként 18 liter vizet nyernek. A város "falu" részén élő lakosok közül nagyon sokan innen hordják az ivóvizet otthonukba.

Gyömrő hivatalos közkútját 2006-ban felújították mindenki nagy örömére és megelégedésére. Lovass István és Czibula Magdolna tervezésében a környezetbe illő ivócsarnokot kapott, melynek átadására 2006. szeptember 1-jén került sor ünnepélyes keretek között.