A tapolcai időközi országgyűlési választáson a Jobbik megszerezte első egyéni országgyűlési mandátumát. Ez mindenképpen áttörésnek számít a radikális párt életében, amely növeli a kormányváltó erővé válásának lehetőségét. A Policy Agenda az eredmények részletes elemzésével bemutatja az okokat, és a lehetséges következményeket.

Miért és hol erős a Jobbik?

Eredmény magyarázata szempontjából érdemes visszaidézni az 2014-es országgyűlési, európai parlamenti választások kapcsán a Policy Agenda által készített elemzést. Az adatok azt mutatták, hogy az ország településtípusok alapján három részre szakadt a politikai preferenciák tekintetében:

• Budapest;

• megyei jogú városok és 20 ezer fő feletti városok;

• 20 ezer fő alatti városok és községek.

Ez a „három” Magyarország az eltérő szociális és gazdasági helyzet, érdekérvényesítő képesség és a kommunikációs lehetőségek miatt szakadt el egymástól. A választások bebizonyították, hogy a „három” Magyarországon a politikai erők támogatottságában komoly eltérés mutatkozott.

Az adatok azt mutatják, hogy a baloldal támogatottságának gyengülése nem általános, hanem területenként eltérő mélységű. Amíg a 20 ezer fő feletti települések esetén még képesek voltak komoly erőt felmutatni a baloldali pártok, addig a 20 ezer fő alatti településeken egyértelműen a harmadik erővé estek vissza.

A Jobbik számára ugyanez fordítva volt igaz. És ez a tendencia láthatólag folytatódott a mostani időközi választáson, csak éppen a Fidesz-KDNP látványos gyengülése felerősítette a folyamatokat.

A tapolcai körzet adatai településenként szétbontva:

• A községekben adták le az összes szavazat 34,7%-át. A Jobbik a községekben 17%-kal javított egy évvel ezelőtti eredményéhez képest (24,8%-ról 42%-ra). Ezzel párhuzamosan a baloldal 1,1%-ot, a Fidesz 13,9%-ot rontott. Az egyéb pártokra függetlenekre leadott szavazatok aránya zsugorodott 7,2%-ról 5%-ra. Azaz a Fidesztől, baloldaltól elpártoltak és az egyéb indulóktól lemorzsolódók a Jobbikban találták meg pártjukat.

• 20 ezer fő alatt három város található a körzetben, ők adták a szavazatok 31,5%-át. Itt a Jobbik 21,4%-kal többet szerzett, mint egy éve. A Fidesz 12,7% rontott, a baloldal is veszített 5%-ot. E mögött szinte csak Tapolca áll. Ahol a Jobbik hatalmas előnnyel nyert riválisai előtt.

• Ajkán (szavazatok 32,7%-a innen érkezett) viszont a baloldal lényegében állva hagyta az ellenfeleit. 44,7%-val 10,2%-os javulást produkált az egy évvel ezelőtti eredményéhez képest. A Fidesz némileg rontott, 4,7%-ot, és a Jobbik is veszített 2,1%-ot. A kispártok, függetlenekre leadott szavazatok aránya is csökkent 3,4%-kal. Ezek együtt vándoroltak át az MSZP-DK jelöltjéhez.

 Rig Lajos, a Jobbik tapolcai országgyűlési képviselőjelöltje, Vona Gábor pártelnök és Dobó Zoltán, Tapolca jobbikos polgármestere (b-j) (fotó: Varga György, MTI)

Tapolca döntött

A választási eredmények alapján három következtetést lehet levonni:

1. Tapolca nélkül biztosan nem nyer a Jobbik. Ugyanakkor ez arra is rámutat, hogy ezen a településen legalábbis téves az az állítás, hogy nem baj, ha néhány helyen polgármesteri széket szerez a radikális párt, mert úgyis leamortizálja önmagát. Láthatólag Tapolca volt a kulcsuk a győzelemhez. Ha itt nem győznek 1800 szavazattal a Fidesz-KDNP jelöltje előtt, akkor elmegy a választókörzet. A maradék 59 településen összesen 1600 szavazattal kaptak kevesebbet, mint a kormánypárt indulója.

2. A baloldal csak 20 ezer feletti településen látszik (jelen esetbe Ajkán). Ott erős, ebben szerepe van a beágyazottságnak is, illetve nyilvánvaló, hogy az üzeneteik is inkább ebben a közegben találtak célpontot. Községekben a baloldal nem tudott javítani pozícióján. Sőt, még rontottak is az egy évvel ezelőtti választáshoz képest.

3. A Fidesz-KDNP leginkább a törzsbázisán, a kistelepülések, különösképpen a községek Magyarországán veszített. Ezt a szavazói elvándorlást nehéz lesz megállítania-visszaszereznie.

Alaptétel, hogy a többség nem támogatja a kormányt. Ez egyébként egy éve is így volt, csak a centrális erőtér működött, amely megosztotta a radikális jobboldali és másik oldalon lévő baloldali szavazókat. A két kisebb tömb akkor még nem volt elég a szoros versenyhez. A Jobbik tapolcai körzetben való győzelmére, előretörésére megítélésünk szerint két magyarázat is lehetséges.

Az első szerint a választók között van egy büntető hangulat, ráadásul közismert, hogy a Fidesz szavazók döntő többségének második preferenciája a Jobbik. Azaz a protest szavazók amellett, hogy üzennek Orbán Viktornak, egyúttal át is pártolnak a szélsőjobboldali párthoz. Ez úgy tűnik igaz volt Tapolcára, ahol az MSZP is veszített 8%-ot, miközben Sümegen és Badacsonytomajon minimálisan növelték is támogatottságukat. Azaz Tapolcán a csalódott Fidesz szavazók tömegei mellett láthatólag a baloldali szavazók egy része is átszavazhatott a Jobbikra, hogy legyőzzék a Fideszt.

A második magyarázat szerint a baloldal és a Jobbik üzenetvilága nagyon eltérő célcsoportnak szól. Ez településtípusonként szétválik. Az MSZP a helyi kampányát az országosan jelentős, helyben kevésbé hangsúlyos brókerbotrányra építette. Ez nyilván hangos ügy lehetett a károsultak körében, de nem az egész térséget érintette, ezért nem nagyon hatott a kistelepüléseken élőkre. A Jobbik ezzel párhuzamosan arra épít, hogy nem felelős az elmúlt 25 évért, a korrupció felszámolása csak tőle várható.

Mit tehet a Fidesz és a baloldal?

A Fidesz, különösen Orbán Viktor lépéskényszerben van. A veszprémi választás után írt elemzésében a Policy Agenda azt mondta, hogy három forgatókönyv van a pártelnök-miniszterelnök előtt (kivárás, látszat-konszolidáció, konszolidáció). Akkor arra rendezkedett be, hogy várni kell, talán éppen Tapolca eredményére, és utána lépni. A mostani eredmény olyan belső eróziót okozhat, amely egyre nehezebben kezelhető. Ezért egyrészt neki kell menniük a Jobbiknak, és meg kell próbálniuk visszaszerezni a szavazókat. Másrészt politikai változást hitelesítő személyi változásokat kell végrehajtaniuk. Ha nyárig Orbán nem lesz képes felülkerekedni a belső problémákon, akkor az ősz kezdete kormányának súlyos bizalmi válságot hozhat.

A Jobbik számára ugyanez fordítva volt igaz. És ez a tendencia láthatólag folytatódott a mostani időközi választáson, csak éppen a Fidesz-KDNP látványos gyengülése felerősítette a folyamatokat.

A tapolcai körzet adatai településenként szétbontva:

• A községekben adták le az összes szavazat 34,7%-át. A Jobbik a községekben 17%-kal javított egy évvel ezelőtti eredményéhez képest (24,8%-ról 42%-ra). Ezzel párhuzamosan a baloldal 1,1%-ot, a Fidesz 13,9%-ot rontott. Az egyéb pártokra függetlenekre leadott szavazatok aránya zsugorodott 7,2%-ról 5%-ra. Azaz a Fidesztől, baloldaltól elpártoltak és az egyéb indulóktól lemorzsolódók a Jobbikban találták meg pártjukat.

• 20 ezer fő alatt három város található a körzetben, ők adták a szavazatok 31,5%-át. Itt a Jobbik 21,4%-kal többet szerzett, mint egy éve. A Fidesz 12,7% rontott, a baloldal is veszített 5%-ot. E mögött szinte csak Tapolca áll. Ahol a Jobbik hatalmas előnnyel nyert riválisai előtt.

• Ajkán (szavazatok 32,7%-a innen érkezett) viszont a baloldal lényegében állva hagyta az ellenfeleit. 44,7%-val 10,2%-os javulást produkált az egy évvel ezelőtti eredményéhez képest. A Fidesz némileg rontott, 4,7%-ot, és a Jobbik is veszített 2,1%-ot. A kispártok, függetlenekre leadott szavazatok aránya is csökkent 3,4%-kal. Ezek együtt vándoroltak át az MSZP-DK jelöltjéhez.

Tapolca döntött

A választási eredmények alapján három következtetést lehet levonni:

1. Tapolca nélkül biztosan nem nyer a Jobbik. Ugyanakkor ez arra is rámutat, hogy ezen a településen legalábbis téves az az állítás, hogy nem baj, ha néhány helyen polgármesteri széket szerez a radikális párt, mert úgyis leamortizálja önmagát. Láthatólag Tapolca volt a kulcsuk a győzelemhez. Ha itt nem győznek 1800 szavazattal a Fidesz-KDNP jelöltje előtt, akkor elmegy a választókörzet. A maradék 59 településen összesen 1600 szavazattal kaptak kevesebbet, mint a kormánypárt indulója.

2. A baloldal csak 20 ezer feletti településen látszik (jelen esetbe Ajkán). Ott erős, ebben szerepe van a beágyazottságnak is, illetve nyilvánvaló, hogy az üzeneteik is inkább ebben a közegben találtak célpontot. Községekben a baloldal nem tudott javítani pozícióján. Sőt, még rontottak is az egy évvel ezelőtti választáshoz képest.

A baloldalnak megítélésünk szerint egy éve tisztában kell lennie azzal, hogy a kistelepüléseken nem igen tud láthatóvá válni. Eddig nem tudott olyan lépéseket tenni, amelyek kiszolgálják a kistelepüléseken, községekben élőket. Mindezt úgy kellene megtennie, hogy a nagyvárosokban élőket ne idegenítse el magától. Ezzel együtt el kell hitetnie magáról, hogy ő a valós kihívója a Fidesznek, nem pedig a Jobbik. Láthatólag a mostani időszak egyik legjelentősebb kérdése, hogy melyik párt tudja elhitetni a választókkal, hogy leválthatja a Fideszt. Veszprém után úgy tűnt, hogy a baloldal előnybe került, de a Tapolcán szerzett első egyéni mandátuma után a Jobbik kapott új lendületet.

Policy Agenda