Gyurcsány Ferenc hosszú hetekre eltűnt a semmibe. Amikor már kezdtek abban reménykedni az emberek, hogy olyan messzire sikerült elmennie, hogy onnan már maga se talál vissza, hirtelen előugrott egy bokor mögül, egy zsákba volt öltözve és kiderült, hogy csak mint a régi próféták a sivatagba vonult vissza egy nagyot gondolkodni és amikor ráköszöntött a megvilágosodás, akkor hirtelen az villant az agyába, hogy legyen a baloldalon is egy a tábor egy a zászló!

   Ez kiabálta bele a Nagy Magyar Pusztába. Maga is meglepődött azon, hogy nem emelik azonnal pajzsra, hanem csak néznek rá mint két fejű borjúra megdöbbenve. Ő még kicsit lengette a botját és mondta az Igét, de a többiek legyintettek és ott hagyták őt a falú szélén magában.

   Nagyon szomorúan ült le az árok partjára, mert arra már időt se adtak neki, hogy elmondja, megtalálta az alkalmas személyt arra is, hogy ki vezesse ezt a Hazafias Népfront szerű egy a tábor, egy a zászló , Egy Gyűrű mind felett mozgalmat. Természetesen saját képe szállt reá álmában erre.

   Azóta is ott üldögél és csóválja a hálátlan közeg miatt a fejét. Amíg ott ül, addig talán nincs is baj vele. De ez nem egy olyan egy helyben ücsörgős fiúcska! Be is van rendesen mindenki szarva attól, legközelebb mivel ugrik elő egy fa mögül. A nem túl nagy létszámú, de annál lelkesebb hívei, meg elismerően nézik a messiásukat, megint, ő az aki egyedül tudja az igazságot. Most keresik, mert többüket migrén gyötri és szeretnék, ha Ferenc a fejükre tenné a drága kezét, hogy múljon kissé a fájdalom.

Rózsa Mihály