Bemutatták szombaton a Drága Elza! című II. világháborús filmet Gyömrőn, a Hankó István Művészeti Központban. Ez volt a  film díszelőadása, mégpedig azért, mert a film jeleneteinek közel felét Gyömrő külterületein rögzítették, az alkotók így szerettek volna köszönetet mondania a városnak.

Látványos jelenetekkel, sokrétegű történettel várta a nézőket a második világháborús környezetben játszódó Drága Elza! című játékfilm, amely csütörtök óta  látható a hazai mozikban (kritika itt olvasható).

A film egy keleti fronton harcoló magyar katona, Lombos Mihály honvéd pokoljárásáról, valamint a jó és a rossz az ember lelkéért folyó örök harcáról szól.

Füle Zoltán rendező első ötlete alapján a Drága Elza! egy egyszerű - bár hiánypótló - világháborús film lett volna, amely a harcokat a magyar katonák szemszögéből mutatta volna be, végül a forgatókönyvbe egy mélyebb szálat is beleszőttek.

 "Olyan mű született, amely a látványos háborús jeleneteket az ember, isten és sátán közötti drámai küzdelem ábrázolásával ötvözi" - mondta az MTI-nek a rendező.

A rendező szerint ezt a többrétegűséget jól jellemzi a film első jelenete, amelyben Elza - Lombos honvéd naplójának címzettje és kedvese - a Kísértő szerepét betöltő Ziffer Lajos munkaszolgálatost az ószövetségi Jób könyvének mondataival bocsátja útjára. Lombos tengernyi szenvedéssel járó próbatétele hamarosan megkezdődik: orosz fogságba kerül, majd beosztják a szovjet hadsereg egy büntetőszázadába, a "taposók" közé, akiknek a feladata az ellenséges aknák felderítése - a saját életük árán.

A film állami támogatás nélkül készült

Az alkotás állami támogatás nélkül, magánforrásokból finanszírozva készült, a mai magyar játékfilmek átlagos költségvetésénél jóval kevesebb pénzből, nagyjából 200 millió forintból készült el, ez mintegy harmada-negyede annak az összegnek, amibe egy hasonló film kerülne normális költségvetés esetén. A költségek lefaragásában jelentős szerepet játszott, hogy sokan lelkesesedésből vállalták a munkát, a forgatáshoz szükséges korhű ruházatok és fegyverek pedig hagyományőrző csoportoknak köszönhetően kerültek a filmbe.

A forgatás nagyjából 50 napot vett igénybe, egyes csatajelenetekben több mint száz szereplő is részt vett. A filmben vizuális effekteket is felhasználtak, amelyek más világháborús környezetben játszódó alkotásokban még nem jelentek meg.

A film fő szerepeiben Makray Gábor mellett Bodor Géza, Varga Tamás és Ripli Zsuzsanna látható, az operatőr és a forgatókönyv egyik írója Grátz Márk volt, míg a zenéért Horváth Szilárd felelt.

Gyömrői Hírhatár/MTI