MTI Fotó: Kovács Tamás
Engem aztán tényleg nem rágalmazhat meg senki azzal, hogy a feminizmus élharcosa lennénk. Nem voltam soha az, nem vagyok az ma sem és úgy gondolom, ha ennyi ideig ez elkerült, akkor ezután is már valahogy el leszek nélküle. Szerintem a szélsőséges feminizmus, amelyik a nőt nem akarja meghagyni nőnek, hanem férfit csinálna belőle kifejezetten káros és baromság úgy, ahogy van. A világ és az életünk attól szép, hogy a nő nő benne a férfi meg férfi. Egyik se jobb vagy rosszabb a másiknál ettől, csak más és ez a másság annyira tökéletesen lett kitalálva, hogy együtt alkotnak egy egészet és egy működőt. Természetesen, ha egy nő férfias akar lenni vagy egy férfi nőies, az ő dolga és bár nem tetszik, de tisztelem ehhez a szabadságát, amíg ez nem erőszakos formában nyilvánul meg.
Nos, mindezek ellenére is, nagyon határozottan az a véleményem, hogy baromi hasznos lenne, ha a politika és a politikusok leszakadnának a nők méhéről. Kifejezetten hasznosnak tartanám, ha a politika és a politikusok, ránk bíznák, hogy kivel, mikor, és milyen célból szeretkezzünk, és nem akarják helyettünk akkor se betölteni a péniszünk szerepét, ha sokan erősen hasonlítanak arra, csak nem olyan hasznosak közülük.
Ha egy nő és egy férfi szexelni vágyik, kizárólag rájuk tartozik, hogy ezt csupán az örömszerzés céljából teszik, vagy úgy döntenek, hogy az örömszerzésnek legyen a vállalt hozadéka az utódnemzés. Sajnálattal tudatom a konzervatív politikusainkkal, hogy amikor egy férfi és egy nő ágyba bújnak, azt elsősorban az örömszerzés céljából teszik. Elég szegényes annak a szexuális élete, aki kizárólag utódnemzés céljából bújik ágyba a másikkal.
Mi, akik már létrehoztunk utódokat, tisztában vagyunk azzal, hogy az élet legnagyobb ajándéka lehet az ember számára, hogy gyereket nevelhessen. De amikor az utódokat létrehoztuk, ha nem vagyunk teljesen hülyék, akkor semmiféle hazafias lelkesedés nem vezetett minket, hanem saját örömünkre és alapvető ösztönünknek engedve tettünk így. Nem dicsőség gyermeket nemzeni. Ezt minden hülye tud, lám a politikusoknak is össze- összejön. Felelősen dönteni a gyerekvállalásról, na, az már egy komolyabb történet. Az ember annyi gyereket hozzon a világra, amennyit alapvető jólétben és biztonságban el is tud tartani, fel is tud nevelni. És tessék, kérem szépen tisztelni annak is a szabadságát, aki önhibáján kívül vagy akár saját akaratának megfelelően úgy dönt, hogy nem vállal gyereket. Mert bizony a gyerekvállalás kérdése, olyan szigorú magánügy, amihez senki másnak nincs köze a potenciális anyán és a potenciális apán túl.
Rózsa Mihály
