Pénteken indul a hivatalos választási kampány. A (magyarországi lakhellyel rendelkező) nem magyar választópolgárokra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a magyarokra, így például ahhoz, hogy egy városban vagy községben jelöltté váljanak, nem kell az adott településen lakniuk.

Ahhoz azonban, hogy egy településen jelöltet ajánlhassanak, nekik is ott kell lakniuk, tehát a lakcímüknek abban a választókerületben kell lennie. 
    

A magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehetnek részt, a nemzetiségi önkormányzati választáson nem.
    

A külföldön élő (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgárok esetében azonban más a helyzet, ők nem szavazhatnak sem az önkormányzati, sem pedig a nemzetiségi választáson, mivel nincs magyarországi lakcímük. 
    

Az önkormányzati választójog érdekessége ugyanakkor, hogy esetükben különbséget tesz az aktív és a passzív választójog között. Ez azt jelenti, hogy a lakcím nélküli magyar állampolgárok nem szavazhatnak, de rájuk szavazhatnak, ha jelöltként indulnak; ehhez kérniük kell, hogy regisztrálják őket a központi névjegyzékbe. 
    

A lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárságú   hajléktalanokra ugyanezek a szabályok érvényesek, tehát a szavazáson nem vehetnek részt, de képviselővé vagy akár polgármesterré, főpolgármesterré is választhatják őket. 
    

Az önkormányzati választáson szavazati joga van a magyarországi lakcímmel rendelkező mintegy 26 ezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedettnek is.

MTI