Orrfacsaró bűz terjeng Gyömrő határában. A rutinos városlakók a gyorsforgalmai útról lekanyarodva a lámpás kereszteződés után, autójuk ablakait felhúzzák, a szelőzőket elzárják, mert tudják, rövidesen elérik a város határát. A tapasztalatlan átutazó a települést még nem ismerő vendég első és nem feledhető élménye az irritálóan gusztustalan fekália szag, amit egy jó ideig nem felednek, ha beleszippantanak a levegőbe.

A szennyvíztisztító üzem árasztja magából ezt a szagot. Mégpedig első sorban a telep szikkasztója, ahol a szennyvíziszapot tárolják és kezelik, és ha a széljárás olyan, belengi az egész várost, sőt még Üllőt is.

GALÉRIA>

Szemtanúk állítása szerint a szennyvíz telep közelében a földekre is kerül ebből a nem mindennapi, vagyis a településen mindennap érezhető rettenetes szagú szennyvíziszapból. Nyitott kérdés, kerül vagy nem a szennyvíziszap a szennyvíztisztító telep közelében lévő földekre.

Amennyiben igen, akkor 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályainak megfelelően?

A rendelet ugyanis szigorúan szabályozza a szennyvíziszap mezőgazdasági területre való kihelyezését. Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. Amennyiben a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok szervezése ezt indokolja, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtároló létesíthető.

A terület tulajdonosának engedélyt kell kérnie a megyei kormányhivatal talajvédelmi hatóságától. Az engedélyezés feltétele a területen végzett talaj és vízvizsgálat, továbbá a kihelyezendő szennyvíziszap összetételét, jellemzőit (nehézfémek, baktériumok, káros anyagok) is be kell vizsgáltatni. Közölni kell a kérelemben az iszap kijuttatásának helyét a földterület helyrajzi száma, területe, a termesztett növény stb. megnevezésével. Ezekből a vizsgálati eredményekből számolja ki a hatóság, hogy hektáronként milyen mennyiségű iszapot lehet kihelyezni. Az engedélyezésről a talajvédelmi hatóság a szennyvíziszap, mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyről szóló határozatot közli a jegyzővel is.

Az engedélyes a szennyvíziszap, mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt a felhasználó legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével.

A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, valamint a komposztálótelep üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep hivatalosos honlapján az üzem működésével kapcsolatban közérdekű adatok nem elérhetők. A közérdekű adatok menü pontban csak az ügyvezető igazgató, műszaki vezető és a három kinevezett felügyelő-bizottsági tag Huszár István, Zoltán, Spaits Miklós és Császár Zoltán neve olvasható. www.gyomroszvt.hu

A Mánya-rét és környékén ahol a Rákóczi emlékmű is található elviselhetetlen szag terjeng. A jó levegőre vágyóknak ez a hely biztos nem ajánlott egy hétvégi piknikéléssel egybekötött kirándulásra. Pedig a terület egy természeti érték ahol tavasszal a hazai orchideafélék (kosborok) borítják, ősszel az őszi vérfű és a festő zsoltina virít rajtuk. Számos védett madárfajjal is találkozhatunk itt. A Mánya-rét kiválóan alkalmas lenne kikapcsolódásra a természetben. A jelenlegi állapotában azonban nem javaslott az ilyen fajta program választása, mert a réten és környékén a bűz elviselésén túl, még rettentő külsejű aranysárga páncéllal felvértezett döglegyekkel is meg kell küzdeniük a természetjáróknak.

H.I