Előre kell bocsájtanom, nem vagyok túlságosan járatos gazdasági ügyekben. De mit ad Isten, még nyomozó sem vagyok. Csak egy gondolkodó ember. Amikor először hallottam meg, hogy a Buda Cash itt évtizedeken keresztül lopkodott tisztességtelenül és pilótajáték szerű ügyletekbe bonyolódott, az első érzés ami magával tudott ragadni a felháborodás volt. Na gondoltam, rohadék tolvajok lebuktatok!

Ezután a következő érzésem a pánik volt, mert az az alapítvány aki értékes munkámért fizetséggel tisztel meg, a DRB bankban tartja a pénzét, ami a Buda Cash csoporthoz tartozik és most azzal, hogy befagyasztották a Buda Cash számláját, az alapítvány se juthat hozzá a sajátjához, vagyis az én kifizetésem is erősen bizonytalanná vált ettől. Miközben az Alapítványnak semmi köze a Buda Cash irodához, csak annyi, hogy a DRB-nél vezeti a számláját, ahogy sokan mások is. Ennél a pontnál nagyon sok szereplő édesanyját minősítettem hol magamban, hol fennhangon trágár jelzők tömegével. Miből veszem meg a gyógyszereimet, ha nem kapom meg a fizetésem?

Aztán amikor kicsit lehiggadtam, akkor elkezdtem gondolkodni. Ez az ügy, úgy büdös, ahogy van. Adott egy pénzintézet, amelyik kurva sok ember, kurva sok pénzét forgatja és évtizedeken keresztül a legnagyobb nyugalomban lopkod a vádak szerint. Kérdezem én szerényen, hogy hol a picsába volt itt az állam ezekben az években, akinek nem lehetősége, hanem kutya kötelessége ellenőrizni a pénzintézeteket és ha becsülettel végezte volna a dolgát és valóban ezek pilótajátékot játszanak, vagy egyéb formában lopnak, akkor rájuk rivall, hogy: meg vagytok rohadékok! De semmi ilyen nem történik. Magyarországon általában ilyen ügyekből akkor nincs bukás, ha a politikai elitünk közös mutyijáról van szó. Ha az forog fent, akkor nyugodtan lehet lopni, nem fog kiderülni, ha veszélyes, hogy kiderülhet, akár ezer évre titkosítanak mindent azzal kapcsolatban, oszt jónapot. Na de ha itt össznépi mutyiban lopott Buda Cash és ezt a politikai elit bizonyos százalékért cserébe elnézte nekik, akkor most ha bebuktatják őket, akkor azzal saját farkukat teszik satuba, hiszen ha szorul a nyak körül a kötél, akkor sok érintett elkezd beszélni és akkor kiderül, hogy az elkapó maga is éveken át bűnsegéd volt. Tehát itt sok minden szól az ellen, hogy valóban lenyúlás történt volna a Buda Cashnél.

Ha nem loptak, akkor mi a túró van már megint? Bevallom az első gondolatom az volt, hogy utána kéne nézni, hogy vajon van e érdekeltsége Simicskának közvetlenül vagy közvetve a Buda Cash cégben, mert ha van, akkor simán lehet, hogy kendőzetlen véleménye okán őt akarták orrba verni, most már nem is első esetben és leszarja a kormányt, ha ettől sok más embernek lesz véres az orra. De semmit nem találtam a nagy kutakodásban, ami Simicska jelenlétére utalna, ami persze még nem jelent semmit, hiszen erősen korlátozottak a kutakodási lehetőségeim és aligha jutnak el hozzám érdemi információk. Maradtam volna sejtéseimben ennél a vonalnál, ha nem találok érdekes vonalat a történetben.

Ugye emlékszünk még arra, hogy egy szép napon arra ébredt fel Orbán Viktor az ágyikójában, hogy eszébe jutott, micsoda pompás ötlet lenne egy az egyben a magánnyugdíj pénztári vagyon után, ellopni a takarékszövetkezeteket. Hogy ez a kitűnő ötlet az ő fejében fogalmazódott meg, vagy valaki más döngicsélte bele, az teljesen mellékes. És ha ezek valami baromságot vagy aljasságot kitalálnak, az Isten se tudja megakadályozni őket abban, hogy megvalósítsák. Mert gecik bizony, nem kicsit, nagyon. Le is tudták nyúlni a takarékszövetkezetek jelentős többségét sikeresen. Viszont volt pár takarékszövetkezet, akik úgy tudták megmenteni saját tulajdonát a kormány szervezett rablása elől, hogy a DBR csoportba mentették. Így ezekre a kormány nem tudta rátenni a mancsát. Nyilván ennek nem örültek, de mivel a tulajdonosokat még nem lehet kivégeztetni valamelyik új stadionban, hogy aztán javaikat megszerezzék, egy időre bele kellett törődniük a vereségbe. De ezek nem olyanok, akik lenyelik a békát. Tehát erősen valószínűsíthető, hogy ami most zajlik a szemünk előtt, az megint a kormány koncepciós eljárása, koholt vádak alapján, hogy be tudjon tartani azoknak, akik nem hódoltak be nekik. Ez látszik most a legvalószínűbbnek ebben a perverz történetben.

Ezt támassza alá az is, hogy folyamatosan az előző kormányokat akarják besározni a zavaros történettel. Hiszen a bosszú mellett, mozgatja őket más is a dologban. Mert el kell terelni a figyelmet a kitiltási botrányról, el kell terelni a figyelmet arról, hogy Simicska borította a bilit és nevén nevezte a vezetőt és elmondta, hogy ez itt diktatúra, el kell terelni a figyelmet Navracsics lázadó mondatairól, el kell terelni a figyelmet a Fidesz zuhanásáról, szavazóinak eltűnéséről, el kell terelni a figyelmet a megbukott orosz barát bénázásról, el kell terelni a figyelmet a kiderült kormány közeli korrupciós botrányokról és el kell persze terelni a figyelmet arról is, hogy Veszprémben Kész Zoli, agyon verte a Fideszt.

A kormányt nem érdekli, hogy a pitiáner játéka miatt, több százezer befektető nem juthat a bankjánál tartott legális magán vagyonához. Úgy is rossz szemmel néz ezekre a kormány, hiszen akik a DRB csoportnál helyezték el törvényesen a pénzüket, azok a lázadóknak segítenek, ezért a kormány szemében ők eltaposandó senkik. Mocskos imperialista bérenc, reakciósok. Szívjanak csak. Természetesen a kormányt az sem érdekli, hogy sok cég ha nem juthat a legális bankszámláján tárolt pénzéhez, olyan veszteségeket szenvedhet el ezáltal, ami okán akár az egész vállalkozása is bedőlhet. Miért is érdekelné a kormányt, hogy rengeteg ember fizetése van ezeken a számlákon, amikhez ha nem jutnak hozzá, kilátástalan élethelyzetbe fognak kerülni általa. Ez a kormány magasról tesz a megélhetésünkre és az élet minőségünkre. Mi jön még itt ránk? Meddig mehetnek ezek még el? Mi a fene történik és miért hagyjuk, hogy ezt tegyék?

Szerző: Rózsa Mihály • MTI Fotó: Máthé Zoltán