Semmi esély nem volt győzelemre. Egy kis nép, rosszul felfegyverkezve, mindenféle külső segítség nélkül, hogyan is győzhette volna már le az akkori világ egyik legnagyobb szárazföldi hadseregét a szovjet vörös hordát. De ez a nép, bátor álmot álmodva, október 23.-án hősiesen fegyvert ragadott és megvívta harcát a szabadságért, egy jobb és élhetőbb, demokratikus Magyarországért. Dicsőséges 13 nap volt ez. És amikor a forradalom időlegesen győzni tudott, az emberek elkezdtek hinni a csodában. De a csoda, természetéből fakadóan, igen ritkán érkezik meg, hiába várják és remélik. November 4.-én a szovjet lánctalpak vérbe fojtották nemzetünk forradalmát és szabadságharcát. Hiába volt bátor és hősies az ellenállás, a túlerő legyűrte a magyarokat és az idegen csapatok győzelmet arattak felettünk. A megszálló szovjet sereg és hazaáruló magyar cinkosaik, elrabolták ideiglenes szabadságunkat, megfosztottak minket a bátor álomtól. Örök dicsőség 56 hőseinek!
A forradalom és szabadságharc leverése után megkezdődtek a politikai tisztogatások, kezdetét vette a megtorlás. Kádár és bűntársai több magyart gyilkoltattak meg, mint ahányat 48 bukása után az idegen Haynau. Soha nem látott tömegeket börtönöztek be, és már a kihallgatások alatt kegyetlen kínzásnak vetettek alá sokakat. Több százezer ember, pusztán az életét mentve volt kénytelen a megtorlások elől elmenekülni a hazájából. Kezdetét vette a kádárista diktatúra, amitől csak a rendszerváltás szabadított meg minket. A forradalmunkat és szabadságharcunkat ellenforradalomnak mocskolták, hőseinket közönséges bűnözőnek akarták beállítani. Nem lehetett 56-ról beszélni, nem lehetett itt szabadságról, demokráciáról, jogállamról még álmodni se. De a nép emlékezett és hiába a diktatúra agymosása, 56 emléke örökre velünk maradt, a dicsőségét, nem vehették el.
A forradalom és szabadságharc ugyan le lett verve, de mégsem lett bukott forradalom, hiszen soha többet azt a kommunista világot, ami előtte volt, már nem merték visszahozni. Leverésében is győztes tudott lenni ettől a forradalom. Hőseink halála nem volt felesleges, hiszen nekik köszönhettük, hogy Magyarországon enyhébb lett a diktatúra mértéke. Kegyelettel, tisztelettel és hálával hajtsunk ma fejet a forradalom hősei, a pesti srácok emléke előtt. Köszönjük, amit értünk tettetek.
Rózsa Mihály
