A Policy Agenda 2010 óta számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2015. II. negyedévében 0,96. Az index az elmúlt negyedév kedvezőbb alakulása után összességében enyhén csökken, de ez alapvetően a beruházási hajlandóság továbbra is alacsony szintjének, és a külföldi tőke kivonulásának a következménye. A vállalkozások a kedvezően alakuló monetáris környezet, a makrogazdaság tavalyi érezhető növekedése ellenére sem számolnak még jelentősebb fejlődéssel.

A gazdasági növekedés fékeződik

A 2014 év összességében kedvező gazdasági folyamatai nem ismétlődnek meg, ezt jelzik is a vállalati szféra körében végzett konjunktúrafelvételek.

A GFI index indikátorai alapján – a külföldi tőke kivonulása, a korábbi erőteljes ipari termelés lassulása, -  a PA elemzői úgy látják, hogy a következő néhány évben sem a gazdaság szereplői, sem pedig a háztartások nem látnak gyors és érezhetően pozitív fordulatot a magyar munkaerő elvándorlásában. A 25 éven aluliak munkanélküliségi aránya változatlanul magas (17,8%), bár egy év alatt 2,2 százalékponttal mérséklődött. Súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők 46,5 százaléka legalább egy éve reménytelenül keresett munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama meghaladja a másfél évet.

A világgazdaságban érzékelhető defláció befolyásolja a hazai termelői árakat is, hiszen érvényesül itthoni árainkban is a világpiaci nyersanyagárak tartósan alacsony szintje. Ez természetesen alapot ad az idei alacsony infláció megtartására is. Emellett adósságszolgálati mutatóink kedvezően alakulnak, és fiskális folyamatainkat segítik a tervezettet túllépő áfabefizetések is.

Különbségek a háztartások helyzetében

A lakosság felső és alsó ötödeiben élők jövedelmei és fogyasztása a 2015-ös adórendszer változtatásaival sem javultak. A GFI háztartási gazdálkodásra vonatkozó mutatói nem mutatnak olyan egyértelmű javulást, amely a foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben komoly pozitívumot eredményezhet.

A növekvő lakossági bevételekhez igazodva a lakossági tehervállalás is emelkedik, az első öt hónapban 782 milliárd forint adót fizetett, 6,6 százalékkal többet az egy évvel azelőttinél. Több bevétel keletkezett szja-ból (5%-kal), illetékekből (10,8%-kal), gépjárműadóból (4,7%-kal). A társadalombiztosítási alapok bevétele 2067 milliárd forint volt, 1,9 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A nyugdíjalap bevétele 2,7 százalékkal, az egészségbiztosítási alapé 0,6 százalékkal csökkent - olvasható az elemzésben.

A vállalati hitelfelvétel még alacsony

Megállapítják azt is, hogy a vállalkozói szféra gazdálkodásának GFI indikátorai sem magukban, sem pedig összesítve nem jeleznek javuló helyzetet 2015 második félévére. A vállalkozói szféra romló hangulatát a gazdálkodás bizonytalansága, a beruházási lehetőségek hiánya, a külföldi tőke érdektelensége alapozza meg. Ezen kedvezőtlen folyamatok mutatkoznak meg az ipari termelés lassulásában, az exportpiaci teljesítés lanyhulásában és természetesen a cégek hitelfelvételi hajlandóságának alacsony szintjében is.

2015 eddigi hónapjaiban a hitelek törlesztése a vállalati (és a lakossági) körben meghaladta az új folyósítások nagyságát. A leépülés üteme ráadásul gyorsult, a teljes hitelállomány 5 százalékkal, 16 900 milliárd forintra csökkent, ami 2007 közepe óta a legalacsonyabb bruttó hitelállomány. A vállalati hitelek nagysága 6400 milliárd forintra (6%-kal) mérséklődött, és ez a 2005 végi állománynak felel meg. Ez jól mutatja, hogy a cégek a beruházási folyamatok finanszírozását nem vállalják banki forrásokból és ezzel a fenntartható növekedés esélye is jelentősen csökken.

A gazdálkodó szervezetek az első öt hónapban 508 milliárd forint adót fizettek, 7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül társasági adóból 3,1 százalékkal kevesebb, közműadóból 5 százalékkal több, míg a pénzügyi szervezetek különadójából ugyanannyi, 0,2 százalékkal nagyobb bevétel keletkezett. Az egyéb központosított bevételek 24,1 százalékkal nőttek, noha a múlt évben is nagyon jelentősen, 38,8 százalékkal meghaladták a 2013. évit. E bevételek közé tartoznak az elektronikus útdíjak, a környezetvédelmi termékdíjak, a különböző bírságok.

(Policy Agenda)

 Fotó: MTI/Közmunka ünnepe