A Rákóczi Szövetség Gyömrői Szervezete sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját és ismerőseit "Magyarok a Kárpátokon túl: Moldvában Szent István út- képpel, zenével" című előadásra.

Előadó vendég: „Csángó” Bogdán Tibor – újságíró.

Időpont: 2015. február 14. (szombat) 14:30 óra

Helyszín: Prause József Közösségi Ház – a régi Műv.Ház (Gyömrő, Szent István út 65-67.)

Belépődíj nincs.

Kik is a moldvai csángók?

A magyar eredetű, ám mindig a magyar határokon kívül – Kárpát-medencétől keletre – élő népcsoport tagjai ma is csak román nyelven imádkozhatnak templomaikban, s így helyzetük sem az egyház belső normáinak, sem a modern demokráciák emberi jogi szabályainak nem felel meg. A csángók régóta küzdenek az anyanyelvi miséért, számos alkalommal kérték a jászvásári (iasi) püspöktől, csángó küldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében, ám a helyzet nem változott. A püspök napjainkban talán már nem tiltja nyíltan a magyar nyelv használatát, ám engedélyt sem ad a misére, és a magyar imádkozást is akadályozni igyekeznek a papok.

Moldva ezen területén mintegy 250 ezer magyar származású római katolikus él, - bár egyes román történészek vitatják, - az általánosan elfogadott nézet szerint nagyrészük székelyek vagy besztercei és felső-tisza-menti magyarok leszármazottai. Bár magyar papjaik és magyar iskoláik – az ötvenes években egy rövid, 6 éves időszakot kivéve – sohasem voltak, közülük még ma is körülbelül 60 ezren beszélik a magyar nyelv legarchaikusabb nyelvjárását. Magyar papokat 300 éve kérnek, de azóta sem kaptak.

A moldvai csángók jogait hosszú idők óta korlátozzák, nem tanulhattak, illetve tanrend szerinti anyanyelvi oktatás ma sincs, a pozitív változás napjainkban, hogy néhány településen van fakultatív jelleggel délutáni magyar oktatás. Remélhetőleg ez annyit segít, hogy több gyermeknek fog írni – olvasni az anyanyelvén. Ehhez azonban az a majd két tucatnyi önkéntes fiatal tanár akik vállalják, hogy ott töltenek néhány évet az kevés, ugyan több mint a semmi, de ahhoz hogy valóságos előrelépés legyen ahhoz sokkal nagyobb összefogás, és elfogadás szükséges. Már az is segítség, ha mi akik a mesterséges határ belső oldalán élünk nem románozzuk őket.  

Ezért szerveződik ez a délután a magyar kultúra körében, a moldvai csángó magyarokkal, mert ugyan szép a magyar kultúra, de velük sokkal színesebb.