Éppen ezek miatt a tulajdonságok miatt a harag nem visz előre minket. Ha pedig nem visz előre, hanem csak elveszi az energiáinkat, akkor hasznos megtanulni, hogy hogyan bánhatunk el vele. 

A harag haszontalan érzelem?

Felmerülhet ez a kérdés bennünk, ha elolvassuk a fenti sorokat, ám a válasz nem olyan egyszerű. A fentiek értelmében nem hasznos, ugyanakkor alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmünket, hogy olyan szükségletek vagy vágyak vannak bennünk, amelyekkel foglalkoznunk kell. Ebben az értelemben pedig komoly funkciója lehet, feltéve, hogy tudunk rajta uralkodni.

Hogyan uralkodhatunk a haragon?

A legelső lépés az lehet, hogy nem hagyjuk eluralkodni az érzelmeinet a viselkedésünk felett. Amikor az embert elönti a düh, sokszor meggondolatlan cselekedetekre ragadtatja el magát, amit pedig sokkal jobb lenne elkerülni, hiszen minden, ami megtörtént, később nehezen vagy egyáltalán nem visszavonható.

Az önkontroll és az önismeret fejlesztésén keresztül, például az Onlinepszichológus.net pszichoterápiájával hatékonyan dolgozhatunk a harag kezelésén.

A titok a figyelem irányításában rejlik. Abban, hogy nem az érzésre vagy azokra az akadályokra figyelünk, amelyek kiváltották a dühünket, hanem a mögötte megbúvó dolgokra. Ilyenkor adunk erre időt magunknak, hiszen anélkül nem is lehetséges, így eltávolodunk a haragtól is. Ehhez tudnunk kell azt is, hogy pontosan miért haragszunk.

Mi minden válthat ki dühöt belőlünk?

Az okok nagyon sokfélék lehetnek, de alapvetően három olyan dolog van, ami ilyenkor az érzelmeinket mozgatja. Az egyik az, hogy valami olyan dolgot nem kapunk meg, amit nagyon akarunk, ezért leszünk mérgesek. 

A másik az, hogy valaki más a hibás azért, hogy azt a bizonyos dolgot nem kaphatjuk meg. Végül pedig a harag arra vezet, hogy úgy viselkedünk, olyanokat mondunk, amivel meg is akadályozzuk, hogy ezeket a dolgokat megkaphassuk.

Az erőszakmentes kommunikáció lehet a kulcs

Ha valóban el szeretnénk érni, amire vágyunk, aminek a meg nem kapása a dühöt kiváltotta bennünk, akkor érdemes az erőszakmentes kommunikáció lépéseit követnünk. Ennek értelmében elsőként hagyunk magunknak időt, hogy a zsigerből jövő reakcióknak gátat szabhassunk. 

Aztán racionálisan nézünk rá a helyzetre, és igyekszünk megérteni a valódi történéseket. Ezután tudatosítjuk magunkban azt, hogy mire is irányult a figyelem a valódi problémák helyett, azaz nem merülünk el a hibáztatásban, hanem a lényegre fókuszálunk.

Fontos, hogy megfogalmazzuk a saját érzéseinket, valamint az is, hogy meg tudjuk fogalmazni, mi is egészen pontosan az a szükséglet vagy vágy, amely nem került kielégítésre. Ezután már képessé válunk arra, hogy pontosan elmondjuk, mire is van szükségünk, és ezt olyan módon tudjuk kifejezni, ami a másik számára könnyebbé teszi a megvalósítást.