|
|
|
Tweet |
|
|
|
Fotó: Greenpeace
Ducsai Sándor képviselő indítvánnyal fordult Gyömrő képviselő-testületéhez, melyben azt javasolta, hogy a lehető leghamarabb vegye fel az önkormányzat a kapcsolatot egy vízvizsgálatra szakosodott céggel. Valamint haladéktalanul végeztessék el a mintavételt és laborvizsgálatot a régi szeméttelep területén, ugyanis a Greenpeace szerint 150-200 darab vegyszeres hordót ástak el a régi szemétbánya területén, ami néhány méterre található az Árvácskák Kutyaotthontól, vagy a Farkasdi, az Annahegyi és az Eperfasor utcák lakóépületeitől. Továbbá a nemzetközi környezetvédő szervezet szerint a mai napig szennyezik Gyömrő talaját a PEVDI illetve más gyömrői területen elásott veszélyes hulladékok. Bár 2011-ben az önkormányzat bejelentette, hogy a terület rekultivációja megtörtént, de a tisztítást végző cég zárdokumentációjából az derül ki, hogy ez nem igaz.
Mezey Attila alpolgármester a november 8-án megtartott bizottsági ülésen azt javasolta, hogy a képviselői indítványt a bizottság ne támogassa. A Településügyi, Vagyonkezelő és Környezetvédelmi Bizottság Ducsai Sándor képviselő indítványát elutasitotta.
A Magyar Idők információi szerint a Greenpeace még aznap (november 8-án) három munkatársa vízmintákat vett Gyömrőn a PEVDI környékén a lakóházak kerti kútjaiból.
A Greenpeace azt állítja, hogy a PEVDI a területen a mai napig is található veszélyes hulladék, amely bizonytalan összetételű. A Saubermacher 2012–13-ban végzett tényfeltárása szerint a talajvízben jelentős, a határértékeket nagyon jelentősen meghaladó mennyiségben vannak mérgező anyagok. A talajvizen keresztül a szennyezés a környékbeli lakosok telkeinek kútjaiban is megjelenhet. Ha ezt a vizet locsolásra használják, az közvetlenül, akut módon is károsíthatja az egészségüket. Hosszú távon pedig daganatkeltő kockázata van az ezen anyagoknak való kitettségnek.
Az alábbiakban, teljes terjedelmében közöljük a bizottsági ülésen elhangzottakat PEVDI – ügyben, ami már felkerült az internetre is.
Itt a szó szerinti jegyzőkönyv
Ducsai Sándor képviselő úr önálló képviselői indítványának megtárgyalása (PEVDI talajszennyezés).
Kossuth László biz. elnök: Ez a nemzetközi szervezet teszi a dolgát, ahogy teszi. Ha már egy nemzetközi szervezet lépett bele a dologba és érinti Gyömrő város hírnevét. Amivel teljesen nem tud egyetérteni, hogy a megszűnt szemétbánya, ami már rekultiválva lett, talán erdő is lett rátelepítve, és két méter magasságú kötött talajjal van lefedve, kérik, hogy mintavétel analizálásával állapítsák meg, hogy van-e ott gond, vagy nincs. Nem hiszi, hogy 30-40.000,- forintba kerülne egy olyan komoly földtani vizsgálat, ami megállapítja, hogy a föld szennyezett-e vagy sem. Állítólag a VEGYI üzemeltetése alatt – nem megerősített forrás – nagyobb mennyiségű hordót ástak el az első szennyvíztelepükön – ami részben illegálisan működött – és utána a szemétbánya is megszűntetésre került. Ez az a helyszín, ahol a lakosság véleménye szerint hordókat helyeztek el. Ő ezt nem tudja, csak felvetés és az anyagból értesült róla. Ha valaki többet tud, akkor tájékoztassa a bizottságot. Kérdés, hozzászólás?
Spaits Miklós külső tag: Köszöni szépen a szót. Nem is tudja, hogyan kezdje, mert több dolog fogalmazódott meg benne ezzel kapcsolatban. Valaki kitalál valamit, hogy mi hol van elásva, és gyakorlatilag felásatják egész Gyömrőt. Nem beszélve arról, hogy az valóban egy szemétbánya volt. Többen is voltak ott kint annak idején, valójában az egy szabályos szennyvíz tó volt és szeméttel lett feltöltve. Azt nem tudja megmondani, hogy ástak-e el ott hordót, vagy sem, nem volt jelen ennél a dolognál és nincs is róla képe, és problémásnak is tartja. Nem beszélve arról, hogy politikai dolgot is érez a dologban. Azt látni lehet, hogy vannak, akik környezetvédőnek mondják magukat, azoknak a zömében liberális pártok képviselői ülnek, akik egyébként e politikai célra szokták használni. Kihasználják az emberek félelmét a környezetszennyezéssel kapcsolatban és erre alapozva akarnak politikai tőkét is kovácsolni. Ezt látja most az ide hozott dologba is, ami a rendszerváltás utáni 26. évben kerül felszínre. Ha jól emlékszik, akkor beszélgettek arról is, hogy volt itt már ártalmatlanítás, tudomása szerint. Két telepet is érint a beadvány, magát a PEVDI telepét, illetve a szemétbánya területét. Át kellene gondolni, hogy az az ártalmatlanítás, ami ott történt, az hogyan történt. Ebből aztán érdemes lenne az illetékesek bevonásával egy részletes tájékoztatást tartani. Nem biztos, hogy mindenre egyből ugrania kell az önkormányzatnak.
Kertész Gyula külső tag: Több gondolata is van. Ezek elég súlyos vádak, hogy azokon a helyeken valaki elásott veszélyes hulladékot, de ez egy városi legenda és semmilyen bizonyíték nincs rá. Mindenki csak azt mondja, hogy itt, ott, amott elásták ezeket a veszélyes hulladékokat. Aki ezt látta, az pedig miért hallgatott eddig róla? Miért nem mondta el korábban? Nagyon örülne neki, ha valaki azt mondaná, hogy konkrét tudomása van róla, nem pedig azt, hogy hallotta. Ettől függetlenül, ha a veszély fennáll azt nem szabad elbagatellizálni, nyílván ennek utána kellene nézni. A költségek nagyságrendje egészen más, mint ami az anyagban szerepel, tehát 20-30.000,- forintér egy labor megnézi, hogy van-e benne nitrit, nitrát és ammónia. Csak egy nagyon alapvizsgálat kerül ennyibe. Pontosan azt se tudják, hogy mit keresnek, tehát egy nagyon alapos laborvizsgálatra van szükség, ez körülbelül olyan, ami a vízmű kutaknál ötévente esedékes, tehát minden egészségkárosító anyagot megnéznek, hogy annak a gyanúját kizárják. Ezek körülbelül 150-300.000,- forintos vizsgálatok, darabonként és a kutaknál a víz rendelkezésre áll, könnyen hozzáférhető, tehát nem kell semmilyen mechanikus dolog. Vagyis nem kell kutat ásni, nem kell külön kutat fúrni erre a célra. Az Annahegyi úti területen a feltárás körülbelül 500.000,- forint/egy mérési eredmény. Mire hozzáférnek a talajvízhez és abból mintát vesznek, és a labor megvizsgálja, az becslése szerint körülbelül ennyibe kerülne. A PEVDI területén tudják, hogy nyilván szennyezett lehet a talajvíz. Korábban már volt egy kármentesítést, és amit onnan eltávolítottak, nyilván az rendbe van, de maradt ott még jócskán, illetve már korábban is szétterjedhetett. A környező kutat vízét ez biztosan érinti, tehát az ásott kutat, amiből a lakosság vizet vesz locsolás céljából – nagyon reméli, hogy fogyasztásra nem – azokat érintheti. Azt el kell mondania és nagyon örülne, hogy ha nagyobb nyilvánosságot kapna, hogy Gyömrőn az ásott kutak nagy része nem alkalmas emberi fogyasztásra, illetve állati fogyasztásra sem. Magas a nitrát tartalma, coli is lehet benne. Ez a téma arról szól, hogy szennyvíz került a kutakba. A városi ivóvízhálózat a 70’-es évek végén épült meg, de még nem volt csatornahálózat, akkor a használaton kívüli kutakba bocsájtották be a szennyvizet, eléggé elítélendő módon. Ezzel évtizedekre elszennyeztek egy vízadó réteget. A jelenség megszűnt, de több tíz év mire letisztulnak ezek a vízadó rétegek, emiatt sem emberi, vagy állati fogyasztásra, sem haszonnövények locsolására nem alkalmas. A növény nő tőle, mintha műtrágyás vizet kapna, de a nitrit és a nitrát felhalmozódhat a termésbe is. A tuják és a fű locsolására kiváló. Ezt a lakosság nagy része nem tudja. Független attól, hogy milyen a kerti szennyezés, az ásott kutak nagy része nem alkalmas fogyasztásra és haszonnövények locsolására és ez egész Gyömrőre vonatkozik.
Hodruszky Lajos biz. tag: Tájékoztatás képpen annyit szeretné elmondani, hogy több mint tíz évvel ezelőtt, amikor az a robbanás történt a PEVDI-be, utána a városvezetés eléggé komolyan foglalkozott az ügyével. Többek között igénybe vették az akkori környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ segítségét is és kutató fúrásokat végeztek a PEVDI területén, mert az akkori tulajdonos megengedte, hogy a területen ezt elvégezzék. Illetve nagyon-nagyon sokat beszélgettek olyan emberekkel, akik ott dolgoztak és váltig állították, hogy 4-8 méter mélyen veszélyes hulladékot tartalmazó hordók vannak elásva. Két érdekes tapasztalata származott egyből, az egyik, hogy a környezetvédelem nem volt olyan jellegű partner akkoriban, mint ahogy azt ők szerették volna. Az önkormányzat úgy gondolta akkor, hogy kimennek és komolyan feltárják a dolgot és pontot tesznek az ügy végére, de sajnos ez nem így történt. A mintavétel során, és úgy gondolja, hogy ezt dokumentumokkal tudják igazolni, a megmért koncentrátum szennyezettségről azt mondták, hogy igen a PEVDI altalaja szennyezett, de nem veszélyes hulladékkal szennyezett. Tehát ez volt a konklúziójuk. Nem tudja, hogy igazából mi történt több mint tíz évvel utána, hogy hirtelen most ébredt fel a Greenpeace. Mert, ahogy az előtte szólók is mondták, hogy ez nem új keletű probléma. Pont a lakosok miatt a városvezetés is próbált utána járni, hiszen a környező Viola utcai, Dózsa Gy. úti, és Baross utcai lakosok megnyugtatása érdekében próbáltak az ügy végére járni. Például a környező kutakból az ÁNTSZ vízmintát vett. Tény és való, hogy megállapította, hogy szennyezettek a kutak, de nem veszélyes hulladékkal. Ahogy elült a dolog, Polgármester úr személyes közbenjárására egy olyan cég vásárolta meg, aki vállalta a telep ártalmatlanítását. Hiszen azért nem tudták sokáig eladni, mert a terület értékét csökkentette, hogy több százmillió forintra jósolták a felszínen lévő veszélyes hordók elszállítását. Több év után úgy tűnt, hogy egy olyan cég tudta megvásárolni, aki vállalta is ezeket a kötelezettségeket. A másik elgondolás, hogy a tetemes mennyiségű hordót a Farkasdi úti szemétlerakóba rakta, arról ők még nem hallottak. Nem azt mondja, hogy elképzelhetetlen, de neki ez most új információ volt. Inkább arra gondol, hogy a város szeméttelepe működött ott és tudják, hogy a lakosság – régebben még annyira nem volt környezettudatos – mindenféle nem csak kommunális hulladékot tett a kukába, hanem maradék festéktől kezdve mindenféle olyan dolgot, amitől próbálják óva inteni a lakosokat. Azt tudná inkább elképzelni, hogy ez a bezárt rekultivált szeméttelep tartalmaz ilyen anyagokat. Minden szeméttelepről nem mondható el, hogy abszolút veszélytelen a környezetére és csak lakossági szemetet tartalmaz. Sajnos a renitens magatartása bizonyos lakosoknak és üzemeknek véleménye szerint okozhatja azt, hogy mérhetnek bizonyos értéket, de arról semmilyen információjuk nem volt a múltba, hogy tetemes mennyiségű olyan veszélyes hulladékot tartalmazó hordót raktak volna le a szeméttelepen, ami a PEVDI területéről származik.
Simon László külső tag: A PEVDI fő veszélyes hulladéka a galvániszapból származó nehézfémek. Ha valamit vizsgálni kell, akkor azok a nehézfémek. Ahogy Kertész Gyula is mondta a felszíni kutak gyakorlatilag nitrittel, nitráttal szennyezettek, bár amikor a strandot vizsgálták még jó régen, akkor jó pár monitoring kutat fúrtak és akkor megállapították, hogy Észak-nyugat, Dél-kelet irányában a talajvíz évi 800 méterrel közlekedik alattuk. Tehát az is lehet, hogy a csatornázás után néhány évvel ez a bizonyos szennyeződés meg fog szűnni. A nehézfém szennyeződés nem szűnik meg, az mindig ott marad. Ha egyáltalán szó kerül arra, hogy a szemétbányába valamiféle monitoringolás legyen, azt a nehéz fémekre kell vizsgálni, mert a PEVDI-ből bármilyen fajta szennyezés, a műgyantán kívül, ami egy lakossági szennyezéssel ér fel, nem igazán lehet.
Kertész Gyula külső tag: Még az oldószereket kell megvizsgálni.
Simon László külső tag: Igen az oldószerek is, de a nehézfém az rosszabb. Azt javasolja, hogy a lakosság és a maguk megnyugtatása érdekében a környező kutakból a PEVDI mellől vegyenek mintát, mert az nem kerül olyan sokba. Ha nehéz fém van bennük, akkor az is kimutatható, mert arra kellene egy kicsit odakoncentrálni és propagálni a lakosság felé a saját megnyugtatásukra is. Ha még az Annahegyi úton is vannak fúrt kutak, akkor abból is vegyenek mintát, mert a szennyvíz nem marad ott a bányába, annak a szennyezettsége szétterjed.
Kertész Gyula külső tag: Olyan hírek is volta, hogy a veszélyes hulladék 4-8 méteren el van ásva. Sokat dolgoztak azon a környéken csatornaépítési- és egyéb munkák miatt. Ha ott valaki le tud ásni 4 méterre a környéken, akkor megemeli a kalapját, mert annyira talajvizes. Bizonyos helyeken a 4 métert el tudja képzelni, de 8 méteren tömény iszap van, az biztos.
Simon László külső tag: Volt ott egy nagy kút.
Spaits Miklós külső tag: Egy dögkút volt ott.
Simon László külső tag: Nem dögkút volt, mert abba még halak is voltak. Ott még futballpálya is volt régen.
(Szabó Zsolt biz. tag elhagyja a tárgyalótermet, jelenlévő tagok száma 5 fő).
Hodruszky Lajos biz. tag: A PEVDI-vel kapcsolatos problémával kapcsolatban maximálisan egyetért Simon László külső bizottsági taggal, hogy ha pár százezer forintér lehet monitoring méréseket végezni már csak a lakosság megnyugtatása, vagy tájékoztatása érdekében, akkor el kellene végezni. De kérdezi, hogy ez az önkormányzat feladata, hogy egy magánterületet ellenőrizzen? Nem a környezetvédelmi hatóságnak lenne kötelezettsége, ha tudomására jut bármilyen környezetszennyezés, hogy ő járjon el és viselje a költségeket? Ha kiderül, hogy ki a hibás, akkor pedig megtegye a szükséges intézkedéseket?
Simon László külső tag: Azt javasolja, hogy ha nem a PEVDI területén, hanem ha tudnak a környéken egy-két kutat, akkor abból is vegyenek mintát.
Hodruszky Lajos biz. tag: Azt mindenképp végeztessék el, mert ha valóban úgy van, hogy képviselő társuk írta, hogy pár százezer forintból meg lehet oldani, akkor talán nem okoz akkora gondot a város költségvetésében. Ha kiderül, hogy továbbra is szennyezett, akkor az meg nem az önkormányzat dolga. Az az elgondolkodtató a számára, hogy ha felreppen egy ilyen hír egy világhírű portálon keresztül, akkor miért nem a környezetvédelem jön ki, mert nekik megvannak az eszközeik és a költségvetésük, hogy lekontrollálja, hogy igaz-e, vagy csak rémhíreket terjesztenek?
Simon László külső tag: Ezt a hírt el kell küldeni a környezetvédelmi hatósághoz, hogy felröppent egy ilyen hír és kívánnak-e foglalkozni vele? Aggályok vannak a lakosság részéről, tehát ezt jelenteni kell a környezetvédelmi hatóságnak.
Mezey Attila alpolgármester: Annyit javasolna a beszélgetés végén, mert az a gond ezekkel a bizottsági ülésekkel, hogy amikor egy indítvány kerül elé, akkor valamilyen határozati javaslatot mindig kell mondani az elhangzott beszélgetések folyománya képpen. Azt javasolná, hogy magát a képviselői indítványt a bizottság ne támogassa, mivel az a folyamatból kiragadott és az ehhez szükséges eljárási folyamatból kiemelt intézkedés lenne. Sokkal inkább kérjék fel Polgármester urat, hogy az eddigi intézkedéseket tovább folytatva a környékben élő lakosság megnyugtatásához szükséges lépéseket tegye meg, a vizsgálatokat végeztesse el a szükséges állami szervek bevonása mellett. Úgy gondolja, hogy most egy képviselői indítványba valaki kitalálja, hogy most akkor fúrattassanak pár lukat, az nem megoldás, mert ennek van egy folyamata. Polgármester úr elkezdte ezeket a tárgyalásokat, akkor vigye végig és utána jelezze a képviselő-testület felé, hogy mit tettek ebben az ügyben, illetőleg, hogy melyik állami szerv mit állapított meg. Az is fontos, hogy független és akkreditált labor legyen. Most, ha valaki odamegy, ás egy lukat, mintát vesz és hoz egy papírt róla, hogy ezt- és ezt találta, az nem megfelelő. Úgy gondolja, hogy a folyamatból ne ragadják ki ezt a vizsgálati elemet, hanem Polgármester urat kérjék fel, hogy folytassa tovább az eddigi intézkedéseket azzal, hogy a környékbeli lakosság megnyugtatása a végén megtörténhessen. Ez lenne a javaslat. Ő a maga részérő csak azt tenné hozzá, hogy valaki kitalál itt Gyömrőn valamit, azt általában lehet is tudni, hogy környezetvédelmi ügyekben ki az, aki úgy gondolja, hogy fel kell fújni valamit, hogy lehessen róla beszélni. Véleménye szerint ez egy tipikus áll hírverés, hogy találjanak valamit. Tíz évvel ezelőtt is már ezek a hírek felrepültek és most úgy kezelik, mint ha ez egy újonnan szerzett információ lenne. Az kétségtelen, hogy bármiféle szűk nyilvánosságot kapott, onnantól kezdve megnyugtató választ kell adni, mivel a pszichikai hatása mindenféleképpen megvan. Ha valaki ezt hallja, akkor valószínű, hogy nem vesz a környéken szívesen házat, nem szívesen locsolja a kertet a kútról, ahogy Kertész Gyula említette. Ezeket a keltett híreket le kell zárni.
Kossuth László biz. elnök: Ez egy nagyon jó végszó volt, véleménye szerint ez nem szabad tovább ragozni. Egyéb kérdés, hozzászólás?
Varga Ernő jegyző: Teljes egészében egyet ért Alpolgármester úr által elmondottakkal, egy olyan mondat még esetleg bekerülhetne, ha a bizottság is úgy gondolja, hogy Polgármester urat bízzák meg – ahogy Alpolgármester úr is elmondta – ezt követően a vizsgálat, illetve a tárgyalás eredményeiről tájékoztassa, a testületet, tehát terjessze a Képviselő-testület elé. Ennek következtében a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Kossuth László biz. elnök: Aki javasolja a Képviselő – testületnek a fenti döntés: Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi határozatot hozza:
1. A Képviselő-testület – Ducsai Sándor önálló képviselői indítványaiban (a PEVDI Kft. által történt talajszennyezés a cég telephelyének környékén és az Annahegyi út végén található volt szemétbánya érintett területén) foglaltakkal kapcsolatban - felkéri a polgármestert, hogy az indítványokban szereplő esetleges környezetszennyezési problémák feltárása és megnyugtató megoldása érdekében folytassa a már korábban megkezdett tárgyalásokat az érintettekkel.
2. Megbízza a polgármestert, hogy az 1. pontban foglaltakkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket tegye meg, lehetőség szerint az állami szervek bevonásával a vizsgálatokat végezzék el.
3. A tárgyalások, valamint a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tájékozgatóját terjessze a Képviselő-testület elé és tegyen javaslatot az esetlegesen szükséges további vizsgálatok elvégzésére, valamint intézkedések megtételére.
13/2016. (X. 08.) VAKÖTE Bizottság határozata:
A Településügyi, Vagyonkezelői és Környezetvédelmi Bizottság 5 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi döntés meghozatalát: 1. A Képviselő-testület – Ducsai Sándor önálló képviselői indítványaiban (a PEVDI Kft. által történt talajszennyezés a cég telephelyének környékén és az Annahegyi út végén található volt szemétbánya érintett területén) foglaltakkal kapcsolatban - felkéri a polgármestert, hogy az indítványokban szereplő esetleges környezetszennyezési problémák feltárása és megnyugtató megoldása érdekében folytassa a már korábban megkezdett tárgyalásokat az érintettekkel.
2. Megbízza a polgármestert, hogy az 1. pontban foglaltakkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket tegye meg, lehetőség szerint az állami szervek bevonásával a vizsgálatokat végezzék el.
3. A tárgyalások, valamint a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tájékozgatóját terjessze a Képviselő-testület elé és tegyen javaslatot az esetlegesen szükséges további vizsgálatok elvégzésére, valamint intézkedések megtételére. GYH
Korábbi cikkeink a témában:
|
|
|
|