A válság évében a központi költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Egy évre rá, valamelyest még emelkedett is ezen támogatások aránya, mivel már 16,1 százalék jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. Az emelkedés egyik fő oka a válság hatására megnövekedett munkanélküliség volt.
2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14, százalékra csökken. Ez 2008-hoz képest 1,6 százalékos csökkenés, amely 560 milliárd forintot jelent. Amennyiben a gazdasági válság kirobbanásakori értéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1 900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.
Hol történt a legnagyobb visszaesés?
Arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet az állam. 2008-ban még a GDP 0,4 százalékát költötte rájuk, most ez 0,1 százalékra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás volt a nyugellátásokból, ami 10 százalékról 8,6 százalékra csökkent.
A családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett az összege, ezért a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százalékát fizetjük erre 2016-ban, míg 2008-ban ez 2 százalék volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összegét 33 százalékkal meg lehetne emelni.
Ki a nyertes?
Érdemes azt is megnézni, hogy más területeken hogyan változott az összkép. Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig az állam működésének a költsége 6 százalékról 8,4 százalékra nőtt GDP arányosan. Ha minden évben arányaiban csak 6 százaléka került volna elköltésre az állami működési funkciókra, akkor 2010-2016-ig 2300 milliárd forinttal kevesebbet költött volna el az állam.
Érdekesség, hogy arányait tekintve a sport és szabadidős tevékenységek, valamint szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés. 2008-ban a nemzeti össztermék 0,07 százalékra ment el erre, míg 2016-ban hétszer annyi, 0,5 százalék.
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások GDP-hez viszonyított aránya
|
|
2008. |
2009. |
2010. |
2011. |
2012. |
2013. |
2014. |
2015. |
2016. |
|
Társadalombiztosításiés jólétiszolgáltatások |
15,9% |
16,1% |
15,6% |
15,1% |
15,3% |
15,2% |
14,7% |
15,1% |
14,3% |
|
Táppénz, anyasági vagyideiglenes rokkantságijuttatások |
1,8% |
1,8% |
1,6% |
1,4% |
1,6% |
1,5% |
1,4% |
1,4% |
1,3% |
|
Nyugellátások |
10,0% |
10,0% |
10,0% |
10,1% |
9,4% |
9,5% |
9,2% |
9,0% |
8,6% |
|
Egyébtársadalombiztosításiellátások |
0,3% |
0,3% |
0,3% |
0,2% |
0,2% |
0,2% |
0,2% |
0,2% |
0,2% |
|
Munkanélküli ellátások |
0,4% |
0,5% |
0,5% |
0,4% |
0,2% |
0,2% |
0,2% |
0,2% |
0,1% |
|
Családi pótlékok ésgyermekeknek járójuttatások |
2,0% |
2,1% |
2,0% |
1,9% |
1,8% |
1,7% |
1,7% |
1,6% |
1,5% |
|
Egyéb szociálistámogatások |
1,0% |
1,0% |
0,9% |
0,8% |
1,7% |
1,4% |
1,3% |
1,2% |
1,1% |
|
Szociális és jólétiintézményi szolgáltatások |
0,3% |
0,3% |
0,3% |
0,3% |
0,4% |
0,7% |
0,8% |
1,5% |
1,5% |
2014. év előzetes adat, 2015-2016 költségvetési törvényben, vagy törvényjavaslatban szereplő adat
Forrás: Magyar Államkincstár és a költségvetési törvényjavaslatok alapján Policy Agenda
