Felidézte: a NÚSZ tavaly 303 millió esetben ellenőrizte az érvényes e-matricák meglétét a díjköteles úthálózaton, míg 2015-ben 208 millió, 2014-ben pedig még csak 133 millió alkalommal történt ilyen ellenőrzés.
    

Érvényes jogosultság nélküli úthasználatért tavaly 731 ezren kaptak büntetést, 42 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A befizetett pótdíjak összege csaknem 5,8 milliárd forint volt tavaly, ez 13 százalékkal haladta meg az előző évit, és több mint kétszerese volt a 2014-es 2,6 milliárd forintnak.
    

Börzsei Tibor hangsúlyozta: a bliccelések aránya kissé csökkent, ugyanakkor a díjköteles utak forgalma erősödött és az ellenőrzések hatékonysága javult, emiatt emelkedett a büntetések száma.
    

A vezérigazgató elmondta: az adatok szerint a bliccelők mintegy fele egyáltalán nem vesz matricát.
    

Gyakori hiba, hogy az autósok későn, már a díjköteles útra való felhajtás után váltják meg a jogosultságot, a bliccelők 21 százalékát emiatt büntették meg, ettől a jogszabály szerint ilyen esetben nem tudnak eltekinteni.
    

A pótdíjas eljárásoknak 29 százalékban egyéb oka van, például a rendszám elírása. Ezeknek az eseteknek egy részénél lehetőség van korrekcióra és a büntetés elengedésére - hívta fel a figyelmet a NÚSZ vezérigazgatója.
    

Szintén gyakori tévedés, hogy az e-matricát vásárlók nem a megfelelő járműkategóriára váltanak jogosultságot, bár tavaly már kevesebben követték el ezt a hibát az előző évhez képest. Míg 2015-ben még 164 ezer ilyen esetet regisztráltak, addig tavaly már alig 103 ezret, így a kategóriatévesztők aránya a pótdíjas eljárások számához viszonyítva 32-ről 14 százalékra csökkent.
    

A legtöbb pótdíjas eljárás az M1 és az M7 autópályához köthető, a lista harmadik helyén áll az M0 autóút. Ugyanakkor ha a pótdíjas eljárások számát az adott útszakasz hosszához viszonyítják, akkor magasan az M0 vezet, itt van a legtöbb bliccelő - ismertette a vezérigazgató.
    

Hozzátette: a kiugróan magas arány hátterében részben az áll, hogy az M0 autóúton az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, míg 2016 elején két új fix ellenőrzési pontot helyeztek üzembe. A körgyűrű az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között csak e-matricával használható.
    

Börzsei Tibor hangsúlyozta: a NÚSZ célja nem a büntetés, hanem az, hogy minél többen használják a jobb szolgáltatást nyújtó magasabb rendű utakat és fizessék meg ezek díját.
    

Közölte azt is: tavaly mintegy 13 millió e-matricát értékesítettek, amiből körülbelül 60 milliárd forint folyt be.
    

Veres István, a NÚSZ díjellenőrzési igazgatója elmondta: a 110 fix pontból 61 végzi a személygépkocsik e-matricájának ellenőrzését, illetve 45 mobil járművel ellenőriznek az ország 2600 kilométernyi fizetős útszakaszain; az ellenőrzési rendszer technológiáját folyamatosan fejlesztik.

MTI