Tisztelt Szerkesztőség!

Önökhöz fordulok, hiszen tudom, Önök az a média, mely mer tenni a mindennapi igazságtalanságok ellen!

A mai napon (2013.09.15.) a maglódi Auchanba tévedtem a párommal. Mint mindig csak egy kenyérért, meg egy kis édességért mentünk, de természetesen hamar félig lett a kosár. Átlagos vásárlás volt, akciós lábtörlőket vettünk, némi húst, ablaktisztítót, szintén akciósan 4 db öblítőt (ez most nagyon megéri), és a tartalmas este reményében 4000 Ft női blúzba is sikerült befektetnem. Ezzel még nem is volt baj. Elindultunk fizetni.

A kasszához érve elkezdődött a kipakolás. Egy széles mosollyal köszöntem a hölgynek, hiszen úgy gondolom, nem árt egy kis emberséget belevinni a mindennapokba. Kipakoltunk a barátnőmmel, majd jött a szokásos kérés „emelje fel a táskáját”. Ezzel sincs baj, szokásom, hogy hátizsákomat a babaülőbe teszem, megszoktam ezt a kérést felemeltem, megköszönte, kitoltam a kocsit. Na ekkor kezdődött a botrány…

A hölgy kicsit előrehajolva azt mondta „ne lepődjön meg, ha a biztonsági őr belenéz a táskába”. Kedvesen mondta, nem fenyegetve, amúgy együtt érezve, mintha ez normális lenne. Erre közöltem vele, „biztos vagyok benne, hogy nem fog ilyen történni”. Meglepődött, majd azt mondta, „muszáj lesz ez a szabály”. Nevettem, és azt mondtam, „ha van rendőr igazolványa semmi akadálya”, erre biccentet egyet balra „már jön is” – mondta.

És tényleg jött. Fiatal srác volt, átlagos. Odalépett a táskám mellé és azt mondta „rutinellenőrzés, kérem nyissa ki a táskáját”. Micsoda?! – gondoltam magamban. Rutin ellenőrzés? Bejövök itt hagyok több mint 14 ezer forintot és rutin ellenőriznek?! „Nem nyitom ki!” – mondtam enyhén felháborodva, mire közölte, „Ki kell nyitnia ez a szabály!”

Nagyon felháborodtam. Megkérdeztem miért kell kinyitnom, esetleg gyanús voltam? Van valami felvétel, ami alapján feltételezhető, hogy loptam? A válasz az volt: „nem ez csak rutin ellenőrzés”. Nem nyitottam ki.

Felhívtam az úr figyelmét, hogy kasszás most tart kb. 11 ezer forintnál, ha engem itt mindenki előtt megaláz azzal, hogy a táskámban kutakodik, akkor megteheti, azzal feltétellel, hogy ha nem talál semmit amit eltulajdonítottam volna, ingyen elvihetem termékeket kárpótlásul. Na, ezen nagyon meglepődött. Elmondtam neki azt is, tudom, hogy működik ez, több ember figyeli vásárlókat kamerával, ha loptam volna, akkor nyilván lenne róla felvétel, de mivel nem loptam ez lehetetlen. Nézzenek bele annak táskájába aki lop, az enyémbe nem fog. Nem ők tesznek nekem itt szívességet, hogy vásárolhatok, én vagyok a vevő, nélkülem ez nem menne, ha én nem költeném itt több ezer társammal pénzemet, akkor nem lenne itt semmi. Ne nézzenek már tolvajnak. Mi ez a hozzáállás?!

Még egyszer megkérdeztem. „Ha kinyitom és ártatlan vagyok és így aláz meg a többi vásárló előtt, akkor kárpótlásul elvihetek mindent ingyen?” Erre azt mondta „Nem. Meg kell néznem, ez a szabály.” Erre kicsit elmosolyodtam. „Nem érdekel.” –mondtam. „Itt a táskám, ez az én magántulajdonom, és megkérem, egy ujjal se nyúljon hozzá a magántulajdonomhoz. Köszönöm.” Majd visszamentem segíteni pakolni, ő pedig sértetten egy rádióban közölte valakivel, hogy nem vagyok hajlandó együttműködni.

A kasszás, teljesen meg volt rökönyödve. Azt mondta „ha nincs félni valója akkor miért nem akar túllenni ezen?” Micsoda?! Gondoltam magamban. Ez olyan, mint amikor megerőszakolnak valakit és az erőszakoló azt mondja, „ne ellenkezz úgy hamarabb túl vagyunk rajta”. Próbált még győzködni azzal is a hölgy, hogy „mi lesz ha rendőrt hív a biztonsági őr”. Erre én csak azt mondtam: „akkor a rendőröknek megmutatom a táskát, amiben nincs semmi, ami ne lenne az enyém, és utána nagy botrány lesz.” Még egy gyenge próbálkozása azért volt az egyre megtörtebb hölgynek „Ez az ön érdeke”- mondta. Na erre már nem is reagáltam csak kinevettem, és halkan dühöngtem „hát az enyém biztos nem”.

A barátnőm már nem bírta, megkért, hogy mutassam már meg a táskát, mert nem akar egész este ott ülni. Mondtam, hogy nem, mert 14 ezer forintot költöttünk, nekem vannak jogaim, azért mert bejövök valahova vásárolni, még nem azt jelenti, hogy megtaperolhatnak meg kipakolhatják a táskámat, az az én tulajdonom a tartalma meg az én magánügyem. Ha annyira gyanús vagyok, hívjanak rendőrt, ha nem akkor meg ne alázzanak meg nyilvánosan poénból.

Megfagyott a légkör, kellemetlen volt. Én is kezdtem magam rosszul érezni ezért tudattam a kasszással: „nem önre haragszom és nem is a biztonsági őrre, biztos vagyok benne, hogy nem önök találták ezt ki, de értse meg, ezt nem tehetik meg, velem biztos nem”. Erre megenyhült és azt mondta „Gondoljon bele milyen lehet amikor a hölgyek kistáskáját kell átnézni. Annak a tartalma lehet igen kellemetlen.” Együtt érző volt már. Tudta miért hisztériázok férfi létemre.

Végeztünk a pakolással, fizettem. Megfogtam a kosarat és ránéztem a biztonsági őrre, aki ott állt végig. Ezt mondta: „Uram, kérem olvassa el a házszabályzatot az ajtón, viszontlátásra!” Elköszöntem, majd elindultunk kifelé. Nem mutattam meg a táskám.

Azt gondolom értelmetlen volt ez. Nem loptam, nem mutattam meg a táskám ez rendben is van. De az, hogy ilyen kellemetlen helyzet alakult ki, nagyon felháborító. Emberek esnek egymásnak azért, mert valaki fent a vezetőségből egy elmebeteg. Hogy tekinthetik az összes vásárlót potenciális tolvajnak? Hogy várhatják el, hogy kinyissam egy idegennek a táskámat, mikor még gyanús sem vagyok. Hogy lehet rutin ellenőrizni egy vásárlót? Nem az én érdekem, hogy ott költsem el a pénzem, hanem az övék!!! Biztos fogok még ide járni, mert az eladó, a biztonsági őr  kulturált volt. De a barbár rendszer miatt, amit a szakértelem nélküli tehetségtelen vezetőség talál ki valószínűleg, megjegyzem ezt az élményt. Köszönöm Auchan!

Amennyiben szerkesztőségük érdemesnek tartja történetem megosztását, úgy azt megköszönöm!

Üdvözlettel,

(Levél írójának neve és címe, valamint telefonszáma szerkesztőségünkben megtalálható. Szerk.)