Magyarország regnáló kormányának tagjai, valamint az általuk megválasztott magas, vezető pozíciókat betöltő egyének kereszténységről magyaráznak, miközben sokuknak még az emberiséghez sincs közük, nemhogy a kereszténységhez.

Az ország miniszterelnöke újra összemosott dolgokat. Vagy nagyon ügyes manipulátor vagy nagyon ostoba.

A Kossuth rádióban beszélt arról, hogy a halálbüntetés, mint büntetési forma, szerinte „megérne egy misét”. Orbán szerint arról is az Európai Unió tehet, hogy eltöröltük több európai országgal együtt a halálbüntetést. Nos, ez nem kis csúsztatás volt megint a vezér részéről, ugyanis nem az unió tiltja a halálbüntetést, hanem emberi jogi egyezmények, valamint az általuk (Fidesz által) létrehozott és most is hatályban lévő Alaptörvény, amely szerint minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.

Az emberi jogi egyezmények betartására pedig kötelezettséget vállaltunk, valamint 1990-ben született ebben a kérdésben egy Alkotmánybírósági határozat is, amely kimondta a halálbüntetés alkotmányellenességét.

Orbánnak jó lenne már eldöntenie, hogy végülis melyik irányba ül azon a bizonyos lovon, és a „Ne ölj!” parancsolatot sem ártana figyelembe venni, ha már a mellünket verjük, hogy mi mekkora keresztények vagyunk.

Lehet okoskodni és népszavazást is kiírni a halálbüntetés kérdésében, de amennyiben visszaállítanánk, repülünk többek között az Európai Unióból.

Amennyiben Orbán nem gondolta megint komolyan, amit mondott, akkor pedig kár ismételten gerjeszteni a feszültséget az emberek között.

Eközben az Orbán által kinevezett, homofob Kerényi Imre egy Keresztény Színházi Fesztiválon adott hangot világnézetének, miszerint a homoszexuális lobbi ellen kell előadásokat tartani és iskolákat létrehozni. Újabb keresztényi megnyilvánulásnak lehettünk fül tanúi. Kerényi más embereket a szexuális identitásuk alapján ítél meg és akar kirekeszteni.

Az is „megérne egy misét”, hogy egy ilyen egyed megérdemli-e azt a pozíciót, amivel Orbán „kinevezte” őt. Az is egy kérdés, hogy egy nemzeti, keresztény értelmiséginek titulált valaki megengedhet-e magának ilyen kijelentéseket, a stílusról nem is beszélve.

Azon is jó lenne elgondolkozni, hogy miért van, hogy a magyar társadalom még mindig csak otthon ücsörög és a fotelből tátott szájjal bámulja azt, ami körülötte történik. Mindenki nagy ívben leszar mindent és mindenkit, még azok is, akiket közvetve vagy közvetlenül a sérelem, a megaláztatás ér. Így viszont nehéz lenne egy egész ország támogatását várni.

A napok múlásával, az események történésével és a társadalom közönyössége miatt egyre jobban el kell fogadnunk, hogy Magyarország nem tartozik Európához. Magyarországot nem európai felfogású és mentalitású emberek lakják.

A magyar társadalom csak kiveszi a részét Európából, azonban nem tagja annak. Nem kellenek ide multinacionális vállalatok, nem kellenek ide német vagy osztrák bérek, nem kell ide az import áru,  nem kell ide senkinek semmi, a pénzt leszámítva. Mert ugye az uniós támogatások jól jönnek, mint ahogyan a beruházási pénzek is. Az meg, hogy még támogatások mellett is drágábban termelünk, mint más uniós ország maradjon a mi bajunk csak akkor fejezze be mindenki a szájtépést és a hisztériát!

Magyarországot nem érdekli Európa, nem kíván Európához tartozni, ezért valóban nem ártana egy népszavazás a tagságunkat illetően. De nem azért, mert Európa rossz és nyomorba dönt minket, hanem azért, mert a magyar ember nem európai és ki tudja, még hány nemzedéken át nem is lesz az.

Vízy Cs