Fried Alice, Magyar Fruzsina, Pápai Gábor, Pásztor Tibor olyan társaság, akik között lenni, legyen az bármi is öröm és megtiszteltetés. Mondjuk nyilván kellemesebb lett volna velük egy jó étterembe együtt ülni, mint a rendőrségen.

Ezekkel az emberekkel, boldogan vállalok bármiben közösséget. Egye fene, akár még bűnszövetkezetben is.

Mint nyilván már tudjátok, pénteken délután többen festékszóróval feliratokat festettünk fel az épülő német megszállás emlékmű kordonján elhelyezett takarófóliára. Pápai Gábor mi mást is művelhetett volna ott, mint egy nagyon jól sikerült karikatúrát festett fel. A többiek mind szöveget írtunk.

Az én szörnyű bűnöm az volt, hogy ki mertem írni, hogy: DEMOKRÁCIÁT!

Amint a tettünket elkövettük, azonnal civil ruhás rendőrök jöttek oda hozzánk, akik ott voltunk, és azonnal egy ügyiratszám nélküli idézést adtak át nekünk ami a mai napra szólt az V. kerületbe, gyanúsítotti meghallgatásra.  Bűncselekmény elkövetésével lettünk megvádolva. Magyar Fruzsina és Fried Alíz, valamint Pápai Gábor a rendőrségre mentek reggel egyenesen. Mi Pásztor Tibivel és Lovas Zolival a Nyugatinál találkoztunk és váltottunk pár szót arról, ami ránk vár. Onnan sétáltunk el a rendőrséghez, ahol találkoztunk bűntársainkkal. Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy többen már ott vártak minket szolidaritásukat kifejezve ezzel, akiknek nem volt köze az ügyhöz. A Liberálisok részéről reggel eljött Kocsis Sanyi, Vargha Nóra, akiknek nagyon köszönöm, fontos volt, nekem, hogy ott voltak. Erőt adott.

10 órára bementünk az épületbe. Külön-külön hallgattak ki minket. Viszonylag gyorsan mind bekerültünk. Én egy emeleti szobába lettem felkísérve, ahol a  nyomozó végig kulturáltan viselkedett velem szemben. Közölte velem, hogy a Btk 2012. évi. C. törvény 371. paragrafusának, 1. bekezdésébe ütköző falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétségével gyanúsítanak. Felvette az adataimat és közölte velem, hogy az eljárás végén rabosítanak. A rutintalanabb bűnözők kedvéért elmondom, hogy a rabosítás azt jelenti, hogy lefényképeznek, és ujj valamint tenyér lenyomatot vesznek tőlem. Kérdésemre elmondta, ha ennek ellenállok, abban az esetben kényszerítő eszközt használnak velem szemben.

Azonnal jeleztem, hogy az eljárással kapcsolatban panasszal kívánok élni, mert rongálás akkor következik be a törvény szerint, ha a megrongált tárgyban érték csökkenés következik be a rongálása által. A tett semmilyen társadalmi veszéllyel nem járt. Szabálytalan volt az idézés módja és formája, valamint nehéz úgy falfirkálást elkövetni, hogy a közelben sehol nincs fal. Ezután megtettem a vallomásomat. Most bemásolom ide a jegyzőkönyv vallomásomat tartalmazó részét:

NY: Kérem nyilatkozzon a gyanúsítással kapcsolatban!

R.M:Azt tettem ami állampolgári kötelességem, bejelentett tüntetésen aminek a célja a náci emlékmű elleni tiltakozás a taakró fóliára felírtam a "DEMOKRÁCIÁT" szót. A tettemet vállalom és úgy gondolom, hogy azt kellett volna szégyellnem, hogy ha nem így cselekedtem volna. Cselekményem során politikai véleményemnek adtam hangot  a szabad vélemény nyilvánítás szabadságával éltem. Családom több tagja elpusztult a holokauszt során, halálukban jelentős szerepe volt a Magyar Királyi Csendőrségnek , valamint a nyilasoknak, a magyarok azon nem kis csoportjának, akik lelkesen együtt működtek a nácikkal és akiknek a bűnét a kormány ezzel a szoborral relativizálni akarja. A szobor sért engem zsidóságomban, emberi méltóságomban, és sért, mint demokratát. Orbán Viktor miniszterelnök úr megígérte, hogy április hónapban nem kezdődik meg az építkezés. Ezért úgy vélem, hogy tettemért Orbán Viktor a felelős, mert ha nem kezdődött volna el az építkezés, akkor nem lenne tüntetés sem. Ahol az Ügyészség vádat emel azért, mert egy molinóra felírtam a "DEMOKRÁCIÁT" szót, ott nem beszélhetünk demokráciáról, illetve jogállamról.

NY: További kérdésekre kíván válaszolni?

R.M: Természetesen.

NY: Hogyan került önhöz a palack?

R.M: Valakitől kaptam, a személy nevét nem kívánom megnevezni.

NY: A cselekményt követően mi lett a palackkal?

R.M: Átadtam egy személynek akit szintén nem kívánok megnevezni.

NY: Mikor ment ki a Szabadság térre?

R.M: 13 óra körül.

NY: Milyen célból érkezett a térre?

R.M: Részt venni a demonstráción.

NY: Honnan értesült a demonstráció tényéről?

R.M: A Magyar Liberális Pártnak a tagja vagyok, és mi és a Tolerancia Csoport kezdeményeztük  demonstrációt.

NY: Miért firkált?

R.M: Amikor azt láttam, hogy Magyar Fruzsinának a rendőrség átad egy gyanúsítotti idézést, azért mert teljesen vállalható szöveget írt a fóliára,  szolidaritásból eldöntöttem, hogy én is írni fogok, mert ez teljesen felháborított. Egyébként lehet, hogy e nélkül is írtam volna.

NY: A rongálással okozott kár összegét elismeri-e?

R.M: Álláspontom szerint rongálás akkor következik be, hogy ha értékcsökkenés következik be. Jelen ügyben a festék által a fólia vízzáróssága növekedett, az ismert karikaturista Pápai Gábor karikatúrája, jelentős összegben növelte a fólia értékét. Ezért az építőnek inkább köszönetet kellene mondania nekünk.

Ennyi került jegyzőkönyvbe. Közben még elmondtam a rendőrnek, hogy ragaszkodom ahhoz, hogy bíróság vizsgálja ki az ügyemet. Közöltem vele, hogy semmilyen körülmények között se kívánok fizetni pénzbüntetést, ha erre ítélnek akkor ültessenek le érte vagy fogjanak kényszermunkára. Vicces volt, hogy a rendőr folyamatosan telefonálgatott az ügyben. Először azt mondták 17.600 forint az okozott kár, majd telefonált valaki neki és lement 5-6 ezer forintra.  Közben meg tudtam, hogy névnapja van és ehhez jó kedéllyel gratuláltam és köszöntöttem. Ezt követően levittek a rabosító helységbe, ahol már ott volt a Pásztor Tibi, így kedélyesen telt nekünk a dolog, az nem biztos, hogy a rendőröknek is. Megpróbáltam lefényképezni sutyiban, ahogy a Pásztort vegzálják, de lebuktam és nem engedték meg. Amint ezzel végeztünk elhagyhattam a rendőrséget.

A bejáratnál találkoztam Magyar Fruzsival, aki elmondta ő megtagadta a rabosítást és most várnak arra, hogy kényszer intézkedés lesz e vele szemben vagy békén hagyják. Már nagyon hiányzott egy cigi, ezért kimentem az épület elé, ahol többen vártak minket. Nagyon nagy örömömre drága párttársaim közül ott volt a Sermer Ádám és a Noki. Beszélgettünk és nem sokkal később Mécs Imre barátom is megérkezett.

Kint vártuk a többieket jó hosszan. Már nagyon aggódtunk , hogy mi lehet Fruzsinával és Alice-val, mert mi fiók mind kint voltunk. Közben megdöbbenve láttuk, hogy két rendőr géppisztollyal jön ki az épületből és laza mozdulattal a kocsijuk hátsó ülésére dobják a betárazott géppuskákat. Ilyet ritkán látni. Jó hosszú idő után nagy megkönnyebbülésünkre kijött Fruzsi is. Kiderült, sikerült elérnie, hogy ne rabosítsák őt. Ezután külön érdekes, hogy akkor minket miért és hogyan. Még várni kellett egy ideig arra, hogy a Holocaust túlélő Alice is kijöjjön a rendőrségről, kiderült, őt se rabosították.

Ezután együtt mentünk el a Szabadság térre, ahol nyilatkoztunk a médiának és beszélgettünk ránk várakozó barátainkkal. Azután is rengeteg média hívott fel, jellemzően külföldi médiák, akiknek elmeséltem mi történt velünk. 17 órától újra demonstráltunk,a hol Iványi Gábor és Kulka János beszéltek, majd újra elbontottuk a kordont.

Holnap 16 órától nemzetközi sajtótájékoztatót tartunk. Hát ennyi történt ma. Várjuk a folytatást.

Rózsa Mihály