|
|
|
|
|
|
| Tweet |
|
| |
|
|
|
Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen.
Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. 1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.
A gyömrői deportáltak története A Horthy-korszakban zsidónak minősülő gyömrőiek számát az 1941-es KSH-adatok, illetve a német hatóságok részére 1944-ben elkészített összeírás tükrében kb. 150-200-ra teszi Braham.
A járási központba, Nagykátára a gyömrői és a nagykátai járásból összesen 628 embert fogtak össze. Az itt uralkodó viszonyokról sokat elmond az a puszta adat, hogy június végére 194 emberrel kevesebbel indul meg a deportálás.
1944 júniusának végén a Nagykátán összegyűjtött embereket a monori téglagyárban kialakított gyűjtőtáborba szállították.
A mintegy 7500 ember a rettenetes higiéniai és élelmezési körülmények mellett kénytelen elszenvedni az értékeik után kutató, árammal vallató csendőrök brutalitását is.
A Gyömrői Járás című hivatalos hetilap június végén a következőképp számolt be minderről: „A gyömrői járásban nincs zsidó! És csodálatos zökkenő nélkül halad az élet, nem hiányoznak.”
Mindezeket figyelmen kívül hagyva Gyömrő nagyrészt függetlenekből álló képviselő-testülete úgy döntött 2012-ben, hogy a város szívében található közparkot Horthy Miklósról nevezik el. Maga Mezey Attila alpolgármester személyesen állt az országos felháborodást kiváltó jobbikos kezdeményezés élére. Később szűkítették a volt kormányzóról elnevezett terület nagyságát, majd a közeledő önkormányzati választásra tekintettel 2014 májusában Fő tér lett a Horthy parkból.
A gyömrői áldozatok közül néhány lakos, kikről jelenleg név szerint tudjuk nem tértek vissza szeretett városunkba:
Deutschné Weisz Hermina, Deutsch Anna, Földes Árpád, Földes Elza, Schwalbné Földes Katalin, Friedmann Ferenc, Steinfeldné Gerle Ilona, Gerle Lajos, Strasserné Heinrich Nilhawa, Kellner József, Morgensterné Kohn Regina, Kohn Erzsébet, Kohn Bertalan, Kohn Imre, Singerné Kohn Rozália, Kohn Bertalan, Kohn Erzsébet, Lőwy Sándor, Deutschné Naufeld Szeréna, Naufeld István, Naufeld Zoltán, Lazarovicsné Naufeld Róza, Relle István, Révész József, Schultz Irén, Schultz Sándor, Stein Lajos, Steiner Miksa, Steiner Tibor, Kleinné Steiner Róza, Schönné Sütő Sarolta, Székely György, Szekulesz Ernő, Straserné Szemes Erzsébet, Szemes László, Szemes Edit, Schwartzné Szigeti Regina, Szűcs István, Vajda Manó, Bleier Zsuzsanna, Bleier Róbert, Bleier Árpád, Bleierné Steiner Margit, Mihályné Bleier Rozália, Fleschné Bleier Berta, Springerné Gál Ilona, Gelbman Ábrahám, Szigetiné Gerő Erna, Hornstein Elázár, Hornstein Jákob, Vámos Gusztáv, Polgárné Vámos Izabella, Lezerovitz Margita, Munk József, Vassné Futó Irén, Hirschlerné Reiner Kornélia, Reiner Miklós, Reiner Simon, Stern Sándor, Stern József, Stern Irma, Stern Adolf. "Bleier Zsuzsa aki 1930. június 10-én született Gyömrőn, ebben az évben tölthetné 87 életévét. A Szegfű utca 4. alatt élt a kislány és családja. A 34 éves fiatalasszony-édesanya, és a 11 valamint 13 éves kisgyermekek az auschwitzi gázkamrában végezték. A 36 éves apát egy katona ütötte agyon a mauthauseni koncentrációs táborban." A városban egyetlen felirat figyelmeztet a népirtásra. A falusi kistemetőben a békében elhunyt Keller Józsefné Stern Zsófia sírjára felvésték az Auschwitzban elégetett utódok neveit a következő szöveg kíséretében.
Vasárnap tartják az Élet menetét
Vasárnap tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező menet délután indul a Cipők a Duna-parton emlékműtől, és a pesti alsó (idősebb Antall József) rakparton, majd a Lánchídon keresztül a Clark Ádám térre érkezik.
A rendezvényen beszédet mond mások mellett Szántó T. Gábor író, Szinetár Miklós rendező, Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója, Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete.
Az idei program különlegessége, hogy a megemlékezés végén a résztvevők útnak indítják Hajdú Péter amatőr hosszútávfutót, aki nyolc nap alatt 420 kilométert futva érkezik meg Auschwitzba, ahol csatlakozik a nemzetközi Élet menetéhez. Az Élet menetét tizenötödször tartják meg, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és hitet tegyenek a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.
GYH
|
|
|
|
|
|