A jegybank közleményében hangsúlyozta, hogy csak technikai változásról van szó, és a témában tájékoztatót tett közzé fogyasztóvédelmi honlapján.
    

Felidézték, hogy a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítása 2016. október 1-jétől ismét lehetővé teszi, hogy egy jelzáloghitelnél a zálogjog önállóan - azaz a jelzálog-követelés nélkül, amelyre azt alapították - is forgalomképes legyen, vagyis azt a hitelintézet részben vagy egészben átruházhatja egy másik pénzügyi intézményre, jellemzően jelzálogbankra.
    

A tájékoztatók és a nyilatkozatok kiküldésének oka, hogy az önálló zálogjogot nemcsak az új hiteleknél lehet alkalmazni, hanem a meglévő jelzáloghiteleknél is, az eddigi zálogjogot átalakítva.
    

Hozzáteszik azt is, hogy ez nem alakítja át a szerződéses feltételeket, a változás csak a jelzáloghitelüket nyújtó hitelintézet és az azt refinanszírozó jelzálogbank közti kapcsolatban fontos. Ha a hitelintézet az ilyen típusú jelzálogjogokat a jelzálogbankra ruházza át, stabilabb, fedezett források útján tudja jelzáloghiteleit refinanszírozni. Az ezekre a forrásokra jellemző alacsonyabb kockázati felár hosszabb távon csökkentheti a lakossági jelzáloghitelek kamatait is - írja az MNB.
    

A korábbi jelzálogjog törléséről és az átalakításos önálló zálogjog bejegyzéséről az illetékes földhivatal írásban értesíti a zálogkötelezettet. Noha a korábbi devizaalapú hiteleknél e földhivatali értesítésben a hiteltartozás technikailag még mindig az adott devizanemben szerepel majd, a forintosítás nyomán természetesen már forint jelzáloghitelekről van szó - tették hozzá.
    

Az MNB megjegyezte azt is, hogy az egyéb hiteleket nem érinti a változás.

MTI