Szűkülő önkormányzati jogok? (II. rész) |
2011-05-17 10:43:03 |
Lapunk birtokába jutott a belügyminisztérium önkormányzati törvényjavaslatának nyilvános munkaanyaga. A 44 oldalas dokumentum tartalmaz egy helyzetelemzést, az önkormányzati rendszer belső – illetve finanszírozási átalakításának terveit, illetve az adósságkezelési és rendezési eljárások szabályozását. Cikksorozatunk első részében megismerhették az alapvető irányvonalakat. A mostani második írásból megtudhatják, hogy milyen elképzelések vannak az önkormányzati rendszer belső átalakításával kapcsolatban.
A tervezet szerint az önkormányzati rendszer belső átalakítása mára mind a feladatok, mind pedig a finanszírozás szempontjából is elengedhetetlenné vált. Bár lehetőségként felmerül az önkormányzatoknál hiányzó pénzösszegek kipótlása, de jelen gazdasági helyzetben erre egyáltalán nincs módja az államnak. Így – pénz hiányában – az önkormányzati szektor átalakításában látják a megoldás kulcsát. Fő iránynak a főváros, a megyei önkormányzat és a kistelepülési önkormányzatok átalakítása tekinthető, míg a városok és megyei jogú városok esetében kisebb volumenű változásokat javasol a vitaanyag. Községek esetében „újra kell definiálni az önkormányzati működés szabályrendszerét.” A cél az lenne, hogy egy optimális szervezeti méret mellett tudják ellátni az újracsoportosított feladatokat. E gondolatkörben merül fel a meghatározott lélekszámot meg nem haladó települések polgármesteri hivatalainak egy közös hivatalba, az önkormányzatok egyesített hivatalába való tömörítése. Az önkormányzatok egyesített hivatala a körjegyzőségekhez hasonlóan több község önkormányzatának közös hivatala lenne. Az önkormányzati törvény tervezete egyértelműen fogalmaz: „A 2000 fő lélekszámot meg nem haladó településeken az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, ezen önkormányzatok működését közös hivatal, az önkormányzatok egyesített hivatala biztosítaná. Azon településeken, ahol a polgármesteri hivatalok egyesítésre kerülnek, az ügyintézés a testület mellett működő (a testület méretével arányos, párfős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne (ügyintéző, aki egy zárt informatikai rendszeren keresztül tud mindent továbbítani a megfelelő helyre). Az új rendszerben csupán a 2000 főt meghaladó lélekszámú települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal.”
Budapest: city vagy nem city?
Városok tekintetében a tervezet külön foglalkozik a fővárossal és kerületeivel. A fővárosi önkormányzati rendszer reformjával kapcsolatban az alábbi alternatívák merülnek fel:
- A1” variáció: teljesen egységes fővárosi önkormányzati rendszer, - „A2” variáció: erős fővárosi önkormányzat mellett, kerületi elöljáróságok felállításával működő fővárosi önkormányzati rendszer,
Az „A1” változata egy teljesen egységes egypólusú/egyszintű fővárosi önkormányzati modell kialakítását jelentené, melyben a főváros az önkormányzati feladatok teljes vertikumát egyedül látja el. Ebben a rendszerben a kerületi önkormányzatok megszüntetésével csak „megfelelő üzemméretű” ún. igazgatási kirendeltségek működnének, a fővárosi önkormányzatnak alárendelve.
Az „A2” variáció eredményeként a főpolgármester által irányított, erős fővárosi önkormányzat jönne létre, melyben a főváros szintén teljesen lefedné az önkormányzati feladatokat, míg a kerületekben ún. elöljáróságok működnének. Ezek jellemzően szűk – a főváros által meghatározott – feladatkörrel, leginkább érdekközvetítő, összehangoló, bizonyos körben véleményező vagy javaslattevő szerepet tölthetnének be. A kerületi elöljáróságok vezetője a kerületi elöljáró lenne, akinek a munkáját minimális létszámú hivatal segítené.
„B” variáció: a jelenlegi kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer megtartása a főváros és a kerületek közötti munkamegosztás újrastrukturálásával
A „B” variáció lényegében a jelenlegi kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer megtartását jelentené, de a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás átalakulna. A hatékony működés és ésszerűbb munkamegosztás elveinek figyelembe vételével a főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának.
„C” variáció: az ún. „city” koncepció, mely valamilyen logika alapján szűkíti a kerületek számát: - „C1” variáció: egy belső városmag (ún. „city”) és az ehhez csatlakozó több külső kerületi egység, - „C2” variáció: egy belső városmag és a „city”-n kívüli, a jelenlegi kerületek összevonásával létrejövő egy külső kerület, - „C3” variáció: három részből álló főváros: egy belső „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló kerülettel (pest-buda).
A „C1” változat lényege, hogy a fővároson belül létre kellene hozni egy lehatárolt belső városmagot, egy belső övezetet, ez az ún. „city” és ehhez csatlakozna több külső kerületi egység. A „C2” variáció alapján szintén létrejönne egy lehatárolt belső városmag, és – a jelenlegi kerületek összevonásával létrejövő egy külső kerület, A „C3” variáns a city-koncepció egyik változataként, a három részből álló főváros, az egy „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló egységgel.
A tervezetben azt javasolják, hogy a megyei jogú városok közül emeljék ki azokat, melyek egyben megyeszékhelyek is, mivel a nem ilyen státuszú városok jóval kisebb gazdasági erővel rendelkeznek. A megyei jogú városok a megyei kormányhivatalok székhelyei is egyben, valamint járási központként is fognak működni. Ezen városok döntési kompetenciájában lehet adni az egészségügyi, és szociális feladatokat ellátó intézmények fenntartási lehetőségét (azzal, hogy a későbbiekben ezen döntésüknek megfelelő állapotok kerülnek rögzítésre), valamint a jelenleg meglévő feladataik nagy részét. Járási jogú (körzetközponti) városok azok lehetnek, melyek most is térségi központi szerepet töltenek be. A tervezet úgy kalkulál, hogy kb. 200 ilyen város lesz. Ők fogják ellátni mindazon feladatokat, melyeket nem célszerű megyei szinten vagy megyei jogú városi szinten, de felesleges településenként elvégezni. A közigazgatás átalakítása során célszerűnek mutatkozik ezen városok járási központként történő kialakítása (számukat tekintve összhangban a járások számának tervezetével). Itt mindenképp működne legalább egy, a járáshoz tartozó önkormányzatok egyesített hivatala. Ezeken a településeken működnek a „körzetközponti” oktatási, egészségügyi ellátó intézmények, az önkormányzatokhoz kapcsolódó közfeladatokat ellátó szervek (pl. rendőrség, okmányiroda, tűzoltóság, építésügyi hatóság, gyámhatóság).
A megyék tekintetében is három variációt dolgozott ki a minisztérium:
„A” variáció:
A megye jelenlegi intézményfenntartó feladatainak nagy része (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, stb.) így átkerül a megyei kormányhivatalokhoz vagy a megyei jogú városokhoz. (a megyei önkormányzatok mellett működő hivatalok létszámát csökkentjük)
„B” variáció:
Ebben az esetben sem lát el oktatási, szociális és egészségügyi intézményfenntartást.
„C” variáció:
Cikksorozatunk következő részében a társulásokról, valamint az önkormányzatok finanszírozásának elképzelésiéről olvashatnak bővebben. |