. Ma Lukrécia napja van.
Szűkülő önkormányzati jogok? (II. rész)
2011-05-17 10:43:03
Szűkülő önkormányzati jogok? (II. rész)

Szűkülő önkormányzati jogok? (II. rész)

Lapunk birtokába jutott a belügyminisztérium önkormányzati törvényjavaslatának nyilvános munkaanyaga.  A 44 oldalas dokumentum tartalmaz egy helyzetelemzést, az önkormányzati rendszer belső – illetve finanszírozási átalakításának terveit, illetve az adósságkezelési és rendezési eljárások szabályozását. Cikksorozatunk első részében megismerhették az alapvető irányvonalakat. A mostani második írásból megtudhatják, hogy milyen elképzelések vannak az önkormányzati rendszer belső átalakításával kapcsolatban.

 

A tervezet szerint az önkormányzati rendszer belső átalakítása mára mind a feladatok, mind pedig a finanszírozás szempontjából is elengedhetetlenné vált. Bár lehetőségként felmerül az önkormányzatoknál hiányzó pénzösszegek kipótlása, de jelen gazdasági helyzetben erre egyáltalán nincs módja az államnak. Így – pénz hiányában – az önkormányzati szektor átalakításában látják a megoldás kulcsát.

Fő iránynak a főváros, a megyei önkormányzat és a kistelepülési önkormányzatok átalakítása tekinthető, míg a városok és megyei jogú városok esetében kisebb volumenű változásokat javasol a vitaanyag.

Községek esetében „újra kell definiálni az önkormányzati működés szabályrendszerét.”  A cél az lenne, hogy egy optimális szervezeti méret mellett tudják ellátni az újracsoportosított feladatokat. E gondolatkörben merül fel a meghatározott lélekszámot meg nem haladó települések polgármesteri hivatalainak egy közös hivatalba, az önkormányzatok egyesített hivatalába való tömörítése. Az önkormányzatok egyesített hivatala a körjegyzőségekhez hasonlóan több község önkormányzatának közös hivatala lenne. Az önkormányzati törvény tervezete egyértelműen fogalmaz: „A 2000 fő lélekszámot meg nem haladó településeken az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, ezen önkormányzatok működését közös hivatal, az önkormányzatok egyesített hivatala biztosítaná. Azon településeken, ahol a polgármesteri hivatalok egyesítésre kerülnek, az ügyintézés a testület mellett működő (a testület méretével arányos, párfős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne (ügyintéző, aki egy zárt informatikai rendszeren keresztül tud mindent továbbítani a megfelelő helyre). Az új rendszerben csupán a 2000 főt meghaladó lélekszámú települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal.”

 

Budapest: city vagy nem city?

 

Városok tekintetében a tervezet külön foglalkozik a fővárossal és kerületeivel. A fővárosi önkormányzati rendszer reformjával kapcsolatban az alábbi alternatívák merülnek fel:


„A” variáció: az egypólusú/egységes fővárosi önkormányzati rendszer:

      - A1” variáció: teljesen egységes fővárosi önkormányzati rendszer,

      -  „A2” variáció: erős fővárosi önkormányzat mellett, kerületi elöljáróságok felállításával működő fővárosi önkormányzati rendszer,

 

Az „A1” változata egy teljesen egységes egypólusú/egyszintű fővárosi önkormányzati modell kialakítását jelentené, melyben a főváros az önkormányzati feladatok teljes vertikumát egyedül látja el. Ebben a rendszerben a kerületi önkormányzatok megszüntetésével csak „megfelelő üzemméretű” ún. igazgatási kirendeltségek működnének, a fővárosi önkormányzatnak alárendelve.

 

Az „A2” variáció eredményeként a főpolgármester által irányított, erős fővárosi önkormányzat jönne létre, melyben a főváros szintén teljesen lefedné az önkormányzati feladatokat, míg a kerületekben ún. elöljáróságok működnének. Ezek jellemzően szűk – a főváros által meghatározott – feladatkörrel, leginkább érdekközvetítő, összehangoló, bizonyos körben véleményező vagy javaslattevő szerepet tölthetnének be. A kerületi elöljáróságok vezetője a kerületi elöljáró lenne, akinek a munkáját minimális létszámú hivatal segítené.

 

„B” variáció: a jelenlegi kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer megtartása a főváros és a kerületek közötti munkamegosztás újrastrukturálásával

 

A „B” variáció lényegében a jelenlegi kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer megtartását jelentené, de a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás átalakulna. A hatékony működés és ésszerűbb munkamegosztás elveinek figyelembe vételével a főváros végezné az összes műszaki, infrastrukturális feladatot, fejlesztést, közlekedést, míg a kerületeknél elsődlegesen a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának.

 

„C” variáció: az ún. „city” koncepció, mely valamilyen logika alapján szűkíti a kerületek számát:

     - „C1” variáció: egy belső városmag (ún. „city”) és az ehhez csatlakozó több külső kerületi egység,

     - „C2” variáció: egy belső városmag és a „city”-n kívüli, a jelenlegi kerületek összevonásával létrejövő egy külső kerület,

     - „C3” variáció: három részből álló főváros: egy belső „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló kerülettel (pest-buda).

 

A „C1” változat lényege, hogy a fővároson belül létre kellene hozni egy lehatárolt belső városmagot, egy belső övezetet, ez az ún. „city” és ehhez csatlakozna több külső kerületi egység.

A „C2” variáció alapján szintén létrejönne egy lehatárolt belső városmag, és – a jelenlegi kerületek összevonásával létrejövő egy külső kerület,

A „C3” variáns a city-koncepció egyik változataként, a három részből álló főváros, az egy „city”-vel és a Duna mentén megosztott két nagy önálló egységgel.

 

A tervezetben azt javasolják, hogy a megyei jogú városok közül emeljék ki azokat, melyek egyben megyeszékhelyek is, mivel a nem ilyen státuszú városok jóval kisebb gazdasági erővel rendelkeznek. A megyei jogú városok a megyei kormányhivatalok székhelyei is egyben, valamint járási központként is fognak működni. Ezen városok döntési kompetenciájában lehet adni az egészségügyi, és szociális feladatokat ellátó intézmények fenntartási lehetőségét (azzal, hogy a későbbiekben ezen döntésüknek megfelelő állapotok kerülnek rögzítésre), valamint a jelenleg meglévő feladataik nagy részét.

Járási jogú (körzetközponti) városok azok lehetnek, melyek most is térségi központi szerepet töltenek be. A tervezet úgy kalkulál, hogy kb. 200 ilyen város lesz. Ők fogják ellátni mindazon feladatokat, melyeket nem célszerű megyei szinten vagy megyei jogú városi szinten, de felesleges településenként elvégezni. A közigazgatás átalakítása során célszerűnek mutatkozik ezen városok járási központként történő kialakítása (számukat tekintve összhangban a járások számának tervezetével). Itt mindenképp működne legalább egy, a járáshoz tartozó önkormányzatok egyesített hivatala. Ezeken a településeken működnek a „körzetközponti” oktatási, egészségügyi ellátó intézmények, az önkormányzatokhoz kapcsolódó közfeladatokat ellátó szervek (pl. rendőrség, okmányiroda, tűzoltóság, építésügyi hatóság, gyámhatóság).

 

A megyék tekintetében is három variációt dolgozott ki a minisztérium:

 

„A” variáció:

  • megerősítjük a megyei önkormányzatokat,
  • a megyei önkormányzat hatáskörébe utaljuk a jelenleg regionális területfejlesztés szervezését (így különösen a közúti-, gazdasági- és egyéb infrastrukturális fejlesztését),
  • a határmenti (ETT) együttműködések szervezését,
  • az épített környezet védelmét (esetleg bizonyos környezetvédelmi-igazgatási, műemlékvédelmi feladatokat),
  • részt vállalnának a kisebbségekkel kapcsolatos feladatokból valamint a természetvédelmi feladatokból, hulladékgazdálkodási feladatokból,
  • szervezik a megye sporttal kapcsolatos feladatait, diákolimpiai és szövetségei versenyrendszert működtetnek,

A megye jelenlegi intézményfenntartó feladatainak nagy része (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, stb.) így átkerül a megyei kormányhivatalokhoz vagy a megyei jogú városokhoz. (a megyei önkormányzatok mellett működő hivatalok létszámát csökkentjük)

 

„B” variáció:

  • a megyei önkormányzat feladata lenne a jelenlegi megyei könyvtárak, múzeumok, levéltárak működtetése,
  • ellátná a megyei területfejlesztési feladatokat,

Ebben az esetben sem lát el oktatási, szociális és egészségügyi intézményfenntartást.

 

„C” variáció:

  • a megye jelenlegi intézményfenntartó feladatainak nagy része (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, stb.) átkerül a megyei kormányhivatalokhoz vagy a megyei jogú városokhoz,
  • újabb feladatokat nem telepítünk a megyei önkormányzatokhoz,
  • szerepük így csak jelképese marad, koordináció, illetve érdekegyeztetést végeznének,
  • létszáma kizárólag a megyei közgyűlésekhez kapcsolódó feladatokat végzéshez szükséges személyi állományt tartalmazza.

 

 

Cikksorozatunk következő részében a társulásokról, valamint az önkormányzatok finanszírozásának elképzelésiéről olvashatnak bővebben.  

További híreink
Gyömrő lett a térség leggondozatlanabb városa
A térség településeinek összevetése után érte el Gyömrő ezt a nem éppen büszkeségre okot adó címet. Az eddig közterületeinek arculatára pedánsan ügyelő kisváros ma az elh...
2020-07-07 09:33:36, Hírek, Aktuális Bővebben
A személyforgalom előtt lezárják az országhatárokat
Összefogásra szólított fel egyben további szigorító intézkedéseket jelentett be a kormányfő a parlamentben.
2020-03-16 12:40:41, Hírek, Aktuális Bővebben
A járvány ellenére is engedélyezik a piacozást Gyömrőn
Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy a polgármester nem tartja járványügyi szempontból kockázatosnak a vasárnapi gyömrői piac megtartását. Mások szerint nem kell túlreag...
2020-03-15 12:24:11, Hírek, Aktuális Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Ma már nehéz az egész család számára egyszerre kényelmes és divatos viseletű lábbelit vásárolni. Ráadásul az s...
Bővebben >>