Radnóti Miklós még élt a munkaszolgálatban, amikor felesége 1944. nyarán a pécsi Sancta Maria leánynevelő intézetben talált menedéket. Ide Sík Sándor és Schlachta Margit közvetítésével került több budapesti, származása miatt életveszélybe került nőtársával együtt.

A pécsi internátus igazgatónője báró Mirbach Júlia volt, aki hivatalosan a háborúban irataikat elveszített, menekült apácákként jelentette be az új lakókat. A konspirációs szabályok szerint egymás valódi nevét nem ismerhették az intézetben menedéket lelt lányok és asszonyok. Radnóti Miklósnét például Máriának hívták Pécsett. Amikor a Sancta Maria leánynevelő intézetet 1948-ban államosították, az emberséges igazgatónő, Mirbach Júlia munka és megélhetés nélkül maradt. Körülményeit nehezítette,hogy volt apácaként nyugdíjat sem kaphatott. Embermentő tevékenységéről senkinek sem beszélt, egy kérvényében csak valamiféle állandó segélyért folyamodott a hatóságokhoz. Gyarmati Fanni ekkor vette hírét megmentője nehéz sorsának, és közbelépett. Az események után 12 évvel az alábbi hivatalos, két tanúval hitelesített irattal fordul a pécsi járásbírósághoz:

„A pécsi járásbíróság f. hó 9-én tárgyalja Mirbach Júlia nyugdíj-, illetve öregségijáradék-kérelmével kapcsolatos ügyét. Alulírott kötelességemnek tartom, hogy a teljesen jogos kérelemhez a járásbíróságot a következőkről tájékoztassam: Mirbach Júlia, mint az iratokból kiderül, Pécsett a Bartók Béla út 25. sz. házban működő, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó internátus igazgatója volt, és 1944-ben, a német megszállás után intézetét illegálisan Pécsett tartózkodó üldözött nők rendelkezésére bocsátotta, akiket a hatóságoknál mint kibombázott menekülteket jelentett be. Az üldözötteket minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elszállásolta és élelmezte mindaddig, amíg azoknak arra szükségük volt. Így kerültem magam is, a fasiszták által később meggyilkolt Radnóti Miklós költő özvegye, 1944 nyarán Mirbach Júlia otthonába. Az ott menedékre találtak közé tartozott például Ferenczy Miklósné, jelenleg a Közlekedésügyi Minisztérium főelőadója, Sárközi György mártírhalált halt költő unokahúga, Vilt Tibor szobrászművész ugyancsak országos hírű szobrász felesége: Schaár Erzsébet, Non Györgyné sz. Biró Vera, a legfőbb ügyész felesége és még sokan mások, akiket mind felsorolni nem tudok, mert legális nevüket nem ismertem. Mirbach Júlia jóvoltából 1944 nyarát valamennyien nála tölthettük, és csak ősszel, amikor a fasiszta rendelkezések Pécset határzónává nyilvánították, és az ott-tartózkodás fokozottabb veszéllyel járt, kényszerültünk onnan elutazni, amihez ugyancsak ő nyújtott mindnyájunknak segítséget.

Tudomásom szerint Mirbach Júlia kérelmében fentiekről semmiféle említést nem tett, és önfeláldozó, bátor kockázatvállalása, amellyel nagyszámú (kb. 20–25) üldözött védelmét önzetlenül vállalta, ügye megítélésénél, volt védencei véleménye szerint, nem maradhat figyelmen kívül.

Budapest, 1956. április 6.

Radnóti Miklósné

középiskolai tanár

lakik: Budapest, XIII. Pozsonyi u. 1.

Gyarmati Fanninak köszönhetően Mirbach Júlia bárónő megkapta az őt megillető nyugdíjat a kommunista hatóságoktól.

Nyáry Krisztián jegyzete