Úgy tűnik, saját lábra állt és a városhatárokon kívül keresi a boldogulását a gyömrői agrárgazdálkodó társadalom. Legalábbis erről tanúskodik az a lista, amit a K-monitor nevű oldal tett közzé. Az elmúlt 5 évben több százmillió forint pályázati pénzt hoztak településünkre az agrártevékenységet végző kisebb és nagyobb helyi gazdák.

A közpénzeket érintő, nyilvános adatbázisokat publikáló K-monitor adatai szerint 2010 és 2015 között Gyömrőn 45-en igényeltek valamilyen agrártámogatást. Szerkesztőségünk végigböngészte a helyi pályázók listáját, a legtöbb támogatást nyerők sorrendje a következő (A számokat a matematika szabályai szerint kerekítettük, a neveket pedig hivatalos listában szereplő bontás szerint közöljük.):

1. 1. Czipa István Zoltán: 52 millió Ft
2. 2. Horváth László: 21 millió Ft
3. 3. Czipa István: 18 millió Ft
4. 4. Ágoston Gábor Miklós: 12 millió Ft
5. 5. Karvaly Zita: 11 millió Ft
6. 6. Horváth István Attila: 11 millió Ft
7. 7. Kiss László: 7 millió Ft
8. 8. Kis László: 6 millió Ft
9. 9. Győri Sándor József: 6 millió Ft
10. 10. Dobossy Sándor László: 5 millió Ft

Nézzük, kik érdemeltek  támogatást! Kattanjon a képre!

Nincs helye az irigykedésnek

Gyakori jelenség, hogy a gazdasági élet szereplőiről irigykedve és sokszor negatívan nyilatkoznak több fórumon, pedig közel sem egyszerű ma ennek a társadalmi csoportnak talpon maradnia. Különösen igaz ez az agrárgazdálkodókra, akik speciális részét adják a piacnak. A különböző fórumokon, közösségi oldalakon várhatóan majd most is felbukkanó csípős megjegyzések helyett érdemes szem előtt tartani, hogy a fenti lista Gyömrő legügyesebben pályázó agrárgazdálkodóit mutatja. Éppen ezért talán a város boldogulása szempontjából is érdemes lenne figyelni javaslataikra.

Az eddig elnyert több százmilliós összeg annak fényében tűnik különösen nagy segítségnek, hogy Gyömrő, mint agglomerációs település nem számít alapvetően mezőgazdasági tevékenységre alkalmas városnak. Földterületei a folyamatos beépítés, illetve az agglomeráció sajátosságai miatt kicsik és fogynak, emellett az önkormányzati szándékok sem támogatják ezt a gazdasági formát. (Nemrég például óriási felháborodást váltott ki az, hogy a korábbi polgármester annak lehetőségét vetette fel, hogy megadóztatja a háztáji állatokat tartó gyömrőieket. A lakosság felháborodása miatt a rendeletet végül nem nyújtotta be a városvezetés.)

A helyi agrártársadalom tehát kénytelen volt az elmúlt 5 évben saját lábra állni. Mivel Gyömrőn se munka, se támogatási lehetőség nem mutatkozik számukra, ezért a helyi gazdáknak a város határain kívül kell kapaszkodókat keresniük. Ennek egyik kézenfekvő lehetősége azok a kormányzati pályázatok, amelyek uniós forrásokat biztosíthatnak a gazdálkodóknak.

GYH