Míg 2012-ben 692 olyan vállalkozás működött Magyarországon, amelynek fő tevékenysége a járművezető oktatás volt, idén már csak 598. A szektor árbevétele ugyanakkor a 2012-es 10 milliárd forint körüli összegről 2015-re 13 milliárd forintra emelkedett.
    

A vállalkozások alkalmazottainak száma - az egyéni vállalkozásokat nem számítva - a 2012-es 1123-ról 2017-re 861-re csökkent. Ehhez jön még mintegy 3500 szakoktató, akiknek a többsége megbízási szerződéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal végzi tevékenységét.
    

A közlemény idézi Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét, aki szerint az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban az alacsony jövedelmezőség, valamint a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba, illetve külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése, valamint a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt.
    

Nem enyhítette az ágazat munkaerő problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében. A képzés újraindításának eredményei még nem látszanak sem a cégadatokban, sem jogosítvány megszerzésének idejében - fejtette ki.
    

Az Opten szerint a helyzet különösen vidéken súlyos. Az autósiskoláknak csak a 63,4 százaléka működik Budapesten és Pest megyén kívül, ugyanakkor ezeknek a cégeknek növekvő piaci igényt kell minél rövidebb idő alatt kiszolgálniuk, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015-2016-ban. Hantos Zoltán szerint kérdéses, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képes a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni.

MTI