. Ma Emma napja van.
Egy volt polgármester, aki sokat tett a városért
2019-10-03 23:27:07
Egy volt polgármester, aki sokat tett a városért

Egy volt polgármester, aki sokat tett a városért

Középen: Garádi István - Kép forrásaFaceebok

 

Gyömrő 1990-ben egy rendkívül elmaradott település volt, 7 km-re a főváros határától. Az önkormányzat megalakulásakor Gyömrőn 65 km sártengernyi út volt, a közművek közül csak víz és villany volt. 1990 novemberében az új testület azzal szembesült, hogy betelt a szeméttelep, a szennyvíz leürítő, a központi iskola kivételével minden iskolában pottyantós udvari WC és olajkályhás fűtés volt! Volt ugyan egy „dugdosós” 200 vonalas „telefonközpont” a postán, de egy budapesti vonalra néha órákat kellett várni!

 

Nagy lelkesedéssel állt neki  a rendszerváltás utáni első polgármester, Garádi István és Gyömrő Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete a feladatoknak. Vettek egy kukás autót, a lakosoknak 120 literes kukákat, megszűnt az addig lavórban, vödörben kirakott szemét és a traktoros szemétszállítás. A térség önkormányzataival összefogva új hulladéklerakót építettetek Maglód határában.

 

Vecséstől Gyömrőig az önkormányzatok új telefonhálózatot építettek ki, az akkor hitelképtelen MATÁV helyett a település vette fel svéd hitelt egy korszerű telefonközpontra, létrejött a 29-es körzet.

 

1991-1993 között megépítették Gyömrőn a vezetékes gázhálózatot, két betáplálási nyomáscsökkentővel. Szennyvíztelepet építettek az Üllői úton, majd 1998 őszéig elkészül a csatornahálózat nagy része is. A csatornázást követően a sáros utak murva-borítást kaptak.

 

Új bekötőút épült az Erzsébet- és Petőfi-telepre, megszüntették a Kóczán út melletti szarvasmarha telepet, és előkészítették a területet egy későbbi parcellázásra.

 

Gyömrőn rendszeres volt a vízhiány. Új kutakat fúrattak, felújították a 31-es út melletti víztározó medencét. Sok volt a csőtörés, szakaszolókat helyeztek el, hogy kisebb körzeteket tudjanak lehatárolni.

 

Minden iskolában, az óvodákban és a bölcsödében korszerű vizes blokkot, gázfűtéses központi fűtést alakítottak ki. A falusi iskola új tornacsarnokot kapott. A kitűnő tanulók „emlékének megőrzésére” Vörös Könyvet alapítottak, amibe minden iskola legjobb tanulói kerültek.

 

A Teleki-kastélyban működő iskola és diákotthon hátrányos helyzetű gyerekeinek támogatására néhány lelkes ottani dolgozó segítségével létrehozták az Elhagyott és Fogyatékos Gyermekekért Alapítványt, ami 15 éven át kínált ingyen szabadidős programot és nyári táborozást a rászorulóknak.

 

1990-ben a káptalanfüredi tábort az ingatlan tulajdonjogának rendezetlensége okán könyvjóváírással meg akarta szerezni Balatonalmádi Önkormányzata. Garádi István riasztotta a környező táborok önkormányzatait, és összefogással megakadályozták a tábor elvételét, és megszerezték a káptalanfüredi tábor tulajdonjogát. Ezt követően jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az akkora már lerobbant táborban, számos gyömrői és környékbeli gyerek táborozását finanszírozták.

 

Sok járdát építettek, kiemelt szegéllyel új járdát kapott a Mendei út. A faluban a két templom közötti bozótost kivágták, a területet parkosították, elkészült a II. világháborús emlékmű, a református templom díszvilágítást kapott. Megszüntették az ottani ÁFOR benzinkutat, új területet adtak a MOL-nak benzinkút számára a Mendei úton

 

Az új telepi temetőben nem volt ravatalozó, ez is elkészül a második ciklusa alatt. Kiemelt figyelmet fordított a temetők és a parkok rendezettségére, a játszóterekre. A fő közlekedési utakon, a lámpaoszlopokon virágözön volt. A buszmegállókba fedett váróhelyiségeket alakítottak ki.

 

Helyi és helyközi járatot szervezett a Volánbusszal, ekkor indult el az első járat Gyömrő és Kispest között.

 

Az önkormányzat tagja lett a Vasutas Települések Szövetségének. E tagság révén elérték, hogy a gyömrői állomás nagy órákat és számítógépes jegypénztárt kapott. Az állomás és az aluljáró gondozását átvállalták a MÁV-tól, aki nem tudott megbirkózni e feladattal. A Mende felőli nagy váróteremben pályázaton nyert pénzből könyvtárat létesítettek, ami reggel 4 órakor nyitott! A peronok aszfalt-borításon kívüli része a balatoni állomásokon „megszokott” sárga gyöngykavics borítást kaptak, amit a közmunkások naponta gereblyéztek. Az aluljárót és a várókat rendszeresen kifestették, sok virágot ültettek.

 

A MÁV-val kialakított jó kapcsolat eredményeképpen felújításra került a Gyömrő – Rákos szakasz. Alapítója lett Garádi István az Együtt a Vasúti Rongálók Ellen alapítványnak, melynek „eredménye” lett, hogy 1997 végétől Gyömrő helyi vonatot is kapott, ami csak a Keleti pu. és Gyömrő között közlekedett.

 

A tó területén megszüntették a horgászatot, a hatvanas években épült gátat elbontották. Megoldották a tó túlfolyási rendszerét, elbontották a már düledező beton partfalat. A horgászok a Tőzegest kapták, amit szépen karban is tartottak.

1990 és 1998 között az önkormányzat jelentős pénzt fordított támogatásokra: az egyházakat, a sportegyesületeket, a nyugdíjas klubot, az akkor létesült gimnáziumot és a civil szervezeteket.

 

A testületben sok volt a vita, de Garádi István polgármester ezt a demokrácia részének tekintette. 

Utoljára frissítve: 2019-10-04 07:23:58

További híreink
Neked milyen álmaid irodája?
Rengeteg olyan munkakör van, amelyet különböző méretű irodahelyiségekben kell végezni. Rutintalan irodista azt hihetné, hogy teljesen mindegy minden, a lényeg, hogy leg...
2024-04-17 10:50:40, Hírek, Vélemény Bővebben
Óda a szódáshoz
A Jó itt élnisek megkezdték a leválást Gyenesről
2022-10-25 11:43:20, Hírek, Vélemény Bővebben
Elhúzták a nótáját
Állandó szerzőnk Ludovik A. véleménycikke
2022-10-23 20:02:08, Hírek, Vélemény Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Napjainkban egyre több alternatív, környezetbarát fűtési technológia és berendezés közül választhatunk. Ha egy...
Bővebben >>