A politikai csatározások teljesen kialtatták a Pevdi iránti érdeklődést, mintha csak egyszer és mindenkorra megoldották volna a helyzetet. Nem sok minden változott a „termelés” leállításával és néhány szétrobbant hordó látványos elszállításával.

2007- ben Lakossági fórumot tartottak a Fekete István Általános iskolában a régóta húzódó PEVDI – ügyben. A már nem üzemelő gyár területén a hivatalos felmérés szerint csak a felszínen hétszáz tonna hulladék volt. Egykori dolgozók azt állították, hogy a talajban 4-8 méteres mélységben további hulladékot ástak el. A Környezetvédelmi hivatal szerint nem veszélyes-hulladékról volt szó, így nem is kívánták 

elszállítani. A terület magánkézben volt és a felszámoló biztos semmilyen jelét nem adta annak, hogy megoldaná az egyre sürgetőbb kérdést.

Jelentkezett egy cég, mely megvásárolta volna a területet. Ennek feltétele a hulladék elszállítása, melynek költsége a cég becslése szerint minimum hatvan millió forint lett volna. A gyömrői érdekeltségű kft egy szinterező üzemet, biztonságtechnikai szerelőcsarnokot, valamint lakatos-műhelyt kívánt volna üzemeltetni a telepen. Ezzel az ötlettel megkeresték a város vezetőit, akik úgy gondolták, hogy csak abban az esetben adják ki a szükséges engedélyeket, ha a környéken lakók hozzájárulnak a beruházáshoz, hisz ők az elmúlt évtizedekben is rengeteget szenvedtek az üzem miatt. Hodruszky Lajos alpolgármester ötlete nyomán szerveztek egy lakossági fórumot, melyen rajta kívül ott voltak a cég vezetői, illetve jó néhány érintett lakos is.

Az ipari területet pályázat útján akarták értékesíteni. A környezetvédelmi hatóságok eredményei még nem készültek el. A cég képviselője viszont bevallotta, hogy fogalmuk sincs, hogyan lehetne megszabadulni a 300 tonna hulladéktól, még azt sem tudták, hogy mennyibe is fog kerülni, hiszen a talajminta eredményeire még várniuk kellet. Az első lakossági fórumon azt mondták, hogy 60 millió forint elég a veszélyes anyag elszállítására. A második lakossági fórumon ez az összeg már 180-200 millió forintra emelkedett. Kérdésekre elnagyoltan válaszolt a cég képviselője. Az derült ki, hogy a pályázó cégnek nem volt pontos tudomása arról, hogy milyen mérgező anyagok találhatók a PEVDI területén. Arra sem adtak választ, hogyan akarják a veszélyes hulladéktól mentesíteni a területet. A cég képviselője elmondta, hogy még egy céget sem kerestek fel, akik veszélyes hulladék megsemmisítésével foglalkoznának.

A céget képviselő hölgy „finoman” előre vetítette, hogy a tevékenységükhöz „nem kell a lakosság hozzájárulása”. Elmondta, hogy egy lakatos műhelyt, valamint egy szerelőműhelyt szeretnének kialakítani a területen lévő számtalan épület egyikében, ahol „hat asztalnál, ül pár emberke, és szerelget” A XXI. századi technológiát a végsőkig mellőző, filctollal készült látványtervet kapták kézhez a lakossági fórúmon résztvevő érdeklődök.

„Ha hozzávetőlegesen számolunk, a terület megtisztítása, az épület átépítése, a hatósági engedélyek, valamint, ha a talajminta elemzés eredménye indokolja, a talajcsere minimum 50cm mélyen, körülbelül 200 millió forintos költségbe fog kerülni. Miért éri meg?” hangzott el a kérdés többek szájából. A válaszuk ez volt: „Ez legyen a mi dolgunk!”

Az első fórumhoz képest a cég annyit változtatott tervein, hogy nem telepíti át a szinterező üzemét. Arra a kérdésre, hogy mi a garancia arra, hogy később sem teszi igazán nem volt megnyugtató válaszuk .Elgondolkodtató volt, hogy miért éri meg egy cégnek egy településen belül, két telephelyet fenntartani, amikor az egyiken is elférne.

Tovább gondolva a történetet, bizony még sok kérdés is tisztázatlan volt. Mi a garancia arra, hogy ha a terület a cég tulajdonában lesz, vajon 2-3 év múlva, nem látják e mégis jobbnak üzleti szempontból, visszatelepíteni a vegyi üzemet? Vagy egy másik városvezetés, munkahelyteremtés cím alatt, nem lesz- e elnézőbb? Melyik az a bank az, amelyik ilyen kis volumenű tervre kölcsönöz ennyi pénzt? Vagy talán csak nekünk lakosoknak, nem árultak el többet? Mint megtudtuk, szeretnek titkolózni, ami a „becsületes” cég múltjából is kitűnik, hiszen évtizedeken keresztül, szinte minden létező, munkavédelmi és környezetvédelmi előírást semmibe véve működött. Ami még meglepőbb, hogy hagyták működni

Felháborító volt, mikor a hölgy többször is hangsúlyozta. „Magukat meg sem kellene kérdeznünk!” Egy úr szájából az is elhangzott, hogy „Mit jönnek ezekkel a kis egyéni problémáikkal!”

„Az ipari területet lakóházak veszik körül, a lakosság véleménye itt fokozottan számít. Minden ember alapvető joga tiszta környezetben, és egészségben leélni az életét! „- olvashattuk a lakossági fórum értékelését a helyi Környezet, Ifjúsági és Gyermekvédelmi Egyesület közleményében.

A lakossági fórum után a Pevdit megvásárolni kívánó cég vezetője személyes beszélgetésre invitálta az egyesület vezetőségét. A közlemény pontosítására szólította fel a szervezetet. A személyes találkozón fény derült néhány félreértésre, a cég vezetője néhány részletében a közlemény pontosítását kívánta. Többek között azt, hogy az ő irányítása alatt álló cég, és az egykori Pevdi között nem jogi, hanem csak személyi kötődés volt. Sajnos a számokban is tévedés történt, ugyanis nem 300 tonna veszélyes hulladék volt a területen, hanem az Auschwitz-nak nevezett kármentőben, még 400 tonna, összesen tehát 700 tonna. A találkozón az egyesület elmondta a cég vezetőjének, hogy azt szeretné elérni, hogy a terület, mint ipari terület szűnjön meg.

A helyi környezetvédők felvették a kapcsolatot Közép-Dunavölgye Környezetvédelmi Felügyelőséggel, akiket arra kértek, hogy tartsanak részletes és nyilvános beszámolót, egy általunk rendezett fórumon. Dr. Szabó Sándor Közép-Dunavölgye Környezetvédelmi Felügyelőség Igazgató beszámolója részletesre sikeredett, és kérdések is voltak bőven. A fórum végén kiderült viszont, hogy olyan jogi helyzet állt elő, amin nem tud a hatóság továbblépni, így megrekedt az ügy. Nem derült ki, hogy az ott még a hatóság számára is ismeretlen anyagok, vajon meddig tárolhatók.Közben egyre több olyan lakossági bejelentés érkezett, hogy szennyezett a kutak vize.

A Pevdi területén a következő szennyező anyagok voltak találhatók: Epiklórhidrin: az alapanyag rákkeltő. vese, máj és tüdőre veszélyes. Metil-Etil-Keton: zsírtalanítja a bőrt. toxikus hatású (allergia). Piridin/Azobenzol: máj, vese, központi idegrendszert károsítja, rákkeltő. Dioxán: mérgező. Xilol: májat károsítja, toxikus. Metil-Szobutil-Keton: a közpinti idegrendszert támadja. Etilénglikol: toxikus. Fenol: bőrgyulladás, máj, vese károsító. Benzol: leukémiát, csontvelőgyulladást, légzésbénulást, álmatlanságot okozhat. Paraformaldehid: bőrszenzibilizálódás (allergia), vesét támadja.

PJ

Folytatás hamarosan!

--------------------------------------------------------------------------------

Sorozatunk:

• A PEVDI története 1.rész - A kezdetek
• A PEVDI története 2.rész - Sok a rákos beteg
• A PEVDI története 3.rész -„Engedélyezett” környezetszennyezés
• A PEVDI története 4.rész -A szennyezett föld árverése
• A PEVDI története 5.rész - Csordogáló vegyi szenny a föld mélyén

Folyamatosan bővülő „PEVDI” képgalériánk>

Bár elegendő információt sikerült összegyűjtenünk a témában, kérjük kedves olvasóinkat, ne tartsák magukban a PEVDI titkait, esetleges információikat, fotóikat várjuk az info@gyomroi-hirhatar.hu e-mail címre!