Így vezették félre a magyar nyugdíjasokat

A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta, hogy nincs-e ellentmondás a politika szlogen és a tettek között, és valóban az Orbán  kormány erőn felül kiállt-e a nyugdíjasok mellett, vagy csak „önfényezés” zajlik.

A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Ugyanakkor a legnagyobb átalakítások az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le.

Több idős van, de kevesebben kapnak nyugdíjat

A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5%-os emelkedést jelent.

Magyarországon az elöregedő társadalom nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre csökkent, amely 9%-os csökkenést jelent.

Azaz, bár életkori alapon több ember került be a munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett évekbe, vagy érte el a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjban részesülők száma mégis csökkent. Ennek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.

Mi lett a pénzzel?

Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíj-ellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2%-os növekedést jelent, amelyet a GDP-hez viszonyítva már csökkenést jelent. 2008-ben még a GDP 10,9%-át költötte az állam a nyugdíjrendszerre, 2014-ben ez az arány 9,6%-ra csökkent. Azaz a bruttó hazai össztermék 1,3%-át a válság óta kivonták a magyar kormányok a rendszerből. Ez a hat évvel ezelőtti arányhoz hasonlítva 380 milliárd forint megszorítást jelent.

A képet árnyalja, hogy 2008 óta 27,7%-kal emelkedett a nyugdíj összege, legalábbis annak aki, már hat évvel ezelőtt is nyugdíjas volt. A nyugdíjak egy főre vetített nominális értéke azonban ennél nagyobb emelkedést mutat. 2008 áprilisában még 74.568 forint volt az átlagosan folyósított összeg, 2014 áprilisában ez 103.527 forint. Azaz 39%-kal kap többet átlagosan az, aki benne van a rendszerben, mint az aki 6 évvel ezelőtt kapott ellátást. Ez a mérték elsőre jól hangzik, de ha összevetjük a korábbi adatokkal (átlagos emelés mértéke, illetve a rendszerből kikerülők száma), akkor az látszik, hogy a statisztika azért lett jobb, mert az átalakítások miatt sokan kiestek az állami nyugdíjrendszerből a támogatotti körből azok közül, akik amúgy is kis összeget kaptak. Ezek pedig leginkább a megváltozott munkaképességűek közül kerülnek ki.

Jól kezeltük a válságot?

Az Európai Unió statisztikai szervezetének (Eurostat) adatai azt mutatják, hogy versenytársaink eltérően reagáltak a válság miatt kialakult helyzetre a nyugdíjrendszer szempontjából. A Visegrádi-országokkal, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával és a Balti-államokkal összehasonlítva Magyarországot az látszik, 2011-ig Litvánia után náluk volt a legkisebb növekedése a nyugdíjrendszerre fordított kiadásoknak. Magyarországon 4% volt az emelkedés mértéke, míg a sorban előttünk állóknál átlagosan 20,5%.

1. tábla: 2008-2011 között a nyugdíjkiadások változása

A következő években nyilvánosságra kerülő adatok még rosszabbak lesznek számukra, mivel ahogy korábban is bemutattuk 2014-ben várhatóan csökken 2011-hez viszonyítva a kiadások összege, miközben versenytársaink ezen a fronton is elhúznak mellettünk.

A válságot követően a magyar kormányok jelentős megszorításokba kezdtek a nyugdíjrendszerben. Ennek első lépése a Bajnai-kormány idején kényszerhelyzetben megszüntetett 13. havi nyugdíj volt, amelyet azután az Orbán-kormány alatti nyugdíjrendszerből kiszorítás politikája követett. A majdnem 300 ezer fővel kevesebb ellátott tettel ehetővé, hogy azok, akik benne maradtak a rendszerben néha az inflációnál is nagyobb emelést kapjanak. Ez azonban nem fedi el azt a tényt, hogy sokan kerültek képletesen az útszélére, és róluk szándékosan megfeledkezett a kormány. Ez a politika álságos, mivel keményen megszorításokra épít, miközben csak azok eredményeit mutatja fel, akik a reform „túlélői”.

Forrás: Polcy Agenda